Az alkotmányvédő hivatal adatai szerint a névtelen honlapokon egyre gyakrabban tesznek közzé feketelistákat, címmel együtt nevezve meg a szerkesztők politikai ellenfeleit, s egyúttal - még ha burkoltan is - erőszakos cselekményekre szólítva fel a közlemények olvasóit. 1999 nyarán új szakaszba lépett a németországi szélsőségesek internetes uszítása: ekkor ugyanis két konkrét gyilkossági felhívás jelent meg német eredetű honlapokon, 10-10 ezer márka jutalmat ígérve a megnevezett személyek gyilkosainak.
A berlini értekezleten felszólalt Johannes Rau szövetségi elnök is, aki törvényi korlátokat sürgetett az interneten való szélsőjobboldali uszítás ellen. Mint mondta, nem lehet tétlenül szemlélni, amint a demokrácia ellenségei és az emberi méltóságot megvető személyek egyre gátlástalanabbul használják fel az internetet.
Hertha Daubler-Gmelin német igazságügyi miniszter a társadalomra leselkedő új veszélynek nevezte az internetes uszítást és gyűlöletkeltést. Szavai szerint nem elegendő az internetszolgáltató cégek önkéntes ellenőrzése. Problémának nevezte ugyanakkor, hogy a német hatóságok tehetetlenek azon országokból származó uszító üzenetekkel szemben, amelyekben a hatóságok a szólásszabadság részének tekintik az efféle elektronikus leveleket.
A berlini tanácskozáson, amelyet a német igazságügyi tárca, a Friedrich Ebert Alapítvány és a Simon Wiesenthal Központ szervezett, Kay Nehm német főügyész kívánatosnak nevezte, hogy az egyes országok nemzetközi előírásokban egyezzenek meg az interneten megengedhető közlemények tartalmáról. Egyúttal szkeptikusan vélekedett arról, vajon a többi ország hajlandó volna-e átvenni a rasszista és náci eszmék tilalmára vonatkozó szigorú német jogszabályokat.