A szívinfarktus a halál leggyakoribb oka világszerte. A korszerű szívgyógyászati beavatkozások jóvoltából a betegek jelentős hányada túléli a heveny rohamot, de a szívizomzat károsodása miatt szívelégtelenség alakul ki, mely éveken át mind nehezebbé teszi a páciensek életét. Patrick C. H. Hszie szívsebész munkatársaival világszerte nagy figyelmet kiváltó technikát dolgozott ki a súlyos állapot kezelésére. A koszorúerek belső felszínének sejtjei oxigénhiány esetén kiválasztanak egy olyan anyagot, amely új erek keletkezését segíti elő. Ez igen hasznos folyamat, de ha az új erek szabályozás nélkül növekednek, a fokozott oxigénellátás rosszindulatú daganatos burjánzáshoz vezethet. A kutatócsoport azonban injekcióval nanorostokat adott be az érnövekedést fokozó anyaggal együtt szívinfarktuson átesett patkányoknak. A nanorostokkal együtt alkalmazott érsejtnövekedési faktor az elhalt szívizomban két hétig fokozta az érfejlődést, ugyanakkor a mellékhatások csökkentek. Az új erek száma határozottan növekedett, és a szívizom teljesítménye is javult az infarktust követő 28 napon keresztül. A kutatócsoport patkányok után a szív- és érrendszer szempontjából az emberhez legjobban hasonló gerinces élőlényen, a sertésen is folytatta a munkát. A vizsgálatok tanúsága szerint a kombinált kezelés a patkányhoz hasonlóan a sertésszíven is hasonló, kedvező hatásúnak bizonyult. Hszie professzor és munkatársai azt remélik, hogy az eljárás emberen is ilyen eredményesnek bizonyul, de addig még sok vizsgálatra van szükség.