Ezek a technológiák azonban nem mindenben képesek valódi előnnyel szolgálni. Az Egyesült Államok haditengerészeténél idén indul az LS3 - a négylábú teherhordó robot - tesztelése, amelyet úgy terveztek, hogy sziklás talajon is szilárdan álljon a lábán, és még feldönteni is nagyon nehéz. De a benzinmotor, amellyel működik, olyan hangos, mint egy fűnyíró. "A táliboknak ennél sokkal kifinomultabb eszközük van - jegyezte meg némi malíciával a The Economist című brit magazinnak nyilatkozva egy, korábban a francia hadseregben szolgáló hadnagy. - Az ő öszvéreik igen csendben eszik a füvet..."

Ingoványos talajon a háború?
   
Van egy nagyobb gond is: a nagy teljesítményű katonai robotokat csatasorba állító országok hajlamosabbak lehetnek arra, hogy támadásokat indítsanak, hiszen a drónok védik a katonákat, megnövelve esélyeiket a sikeres harcra. A távirányítású gépek használata valójában ügyes politikai húzás, hogy a hadsereg meg tudja vetni a lábát idegen földön.

Az elmúlt nyolc év során a tényfeltáró újságírók londoni irodájának adatai szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szervezte dróntámadásoknak már több mint 2400 ember - köztük közel 500 civil - esett áldozatul Pakisztánban. A technológiai fejlődés ugyanakkor a jelek szerint hozzájárult a támadások gyakoriságának növekedéséhez is: míg 2005-ben még csak háromszor intézett ilyen támadást pakisztáni célpontok ellen a CIA, tavaly már 76 bevetésben vettek részt a pilóta nélküli gépek.

A hagyományos harcászat szabályzatai előírják, hogy a tűzparancsot csak ember hozhatja meg, de ezt a korlátozást mind több irányból igyekeznek felpuhítani. A védelemmel foglalkozó szakértők már azt mérlegelik, vajon mi lenne, ha egy drón saját elemzésére hagyatkozva döntené el, mikor kell tüzet nyitnia. Az amerikai fegyveres erők számára készült 2009-es jelentés szerzői szerint az emberek egyre kevésbé vesznek részt majd közvetlenül a harcokban, feladatuk sokkal inkább a felfegyverzett robotok tevékenységének ellenőrzése lesz. Az egyre tökéletesebb mesterséges intelligencia előbb-utóbb azt eredményezi, hogy a gépek hozhatják meg a döntéseket harci helyzetekben, amennyiben a jogi és etikai kérdéseket meg lehet oldani.

Ha egy drón jól értelmezi a törvényt… És ha nem?
   
Ugyanebben a témában tavaly a brit védelmi minisztérium is kiadott egy jelentést.

Annak érvelése szerint ha a drón ellenőrzési rendszere megfelelőképpen értelmezi a fegyveres konfliktusokról rendelkező törvényt (alapvető fontosságú a katonai beavatkozás; érvényesülnek az emberiességi, arányossági szempontok; megvan a képesség a különbségtételre katonai célpontok és civilek között), az általa indított támadások kiállhatják a jog próbáját. Természetesen egy ilyen rendszer vizsgálata és hitelesítése igen nehéz, de a jelentés szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy "ahogy egyre érettebbé válnak a technológiák... a döntéshozóknak minden új rendszer esetében már a beszerzési ciklus igen korai szakaszában tisztában kell lenniük az esetleges jogi problémákkal."

A katonai célú légi, szárazföldi és tengeri drónokból pedig egyre több lesz a világon. "De a harcászati robotikának is megvan a maga Achilles-sarka" - jegyezte meg Emmanuel Goffi, a francia légvédelmi akadémia szakértője. Szerinte ahogy mind önállóbbá válnak a robotok, egyre nehezebb lesz azonosítani az esetleges baklövésért felelős emberi közreműködőket - legyen szó a robot programozójáról, tervezőjéről, gyártójáról, a harci körülmények között felügyelő személyzetről vagy a felettesekről.

"Ha azonban egy bekövetkező, végzetes hiba széles körű publicitást kap, az ezáltal keltett elsöprő felháborodás megállíthatja a robotok gyors menetelését. De csak ez az egy fejlemény lenne képes rá" - szögezte le a szakértő.