Hasonló okokat jelöl meg Vaitzner Endre, az Ericsson termékmenedzsere a WAP jövőjét firtató kérdésre. "A WAP esetében három fontos tényezőről érdemes beszélni. Az első a sávszélesség korlátozottsága, a második pedig az, hogy a mobiltelefonok képernyője nagyon kicsi, legalábbis ha egy asztali terminálhoz viszonyítjuk. Harmadsorban a processzor és a memória kapacitása sokkal kisebb, mint a legegyszerűbb asztali számítógépé. A közeljövőben e háromból gyakorlatilag egy fog megváltozni, mégpedig a sávszélesség. Egy mobilkészülék mindig lassúbb lesz, mint asztali társai, az előbbinél ugyanis az a fő szempont, hogy beférjen a zsebbe, s csak ez után következik, hogy milyen szolgáltatásokat sikerült belezsúfolni a tenyérnyi masinába."
"Az alapokat már lerakták" - folytatja Vaitzner -, "a fejlődés a protokollban fog megmutatkozni. A WAP ebből a szempontból tehát stabilnak tekinthető, s nemcsak átmeneti állapot, amely addig tart, amíg a HTML-oldalak a telefonon is megjeleníthetővé válnak. Ez a korábban említett korlátok miatt nehezen képzelhető el, de ezen talán nincs is értelme morfondírozni. A HTML-t azért szeretjük, mert szép, szórakoztató, tele van multimédiás elemekkel. A WAP ezzel szemben az információ legtömörebb átvitelére, megjelenítésére alkalmas, és főként mobileszköz."
Akit az eddig felsorolt érvek nem győztek meg arról, hogy a WAP nem csupán kósza bolondéria, azok számára Paller egy újabb fontos érvvel áll elő: "A WAP jelenlegi legfrissebb változatával felvértezett mobiltelefonok gyártása s tömegméretű hazai terjesztése most kezdődik el. Vagyis ezek a telefonok tíz- vagy akár százezrével lesznek jelen 2-3 év múlva is. Ez mindenképpen irányadó lehet azok számára, akik a WAP-ban rejlő üzleti lehetőségeket kívánják kiaknázni, s bizonytalanok, illetve kétkednek a WAP jövőjét illetően."
A készülékgyártók természetesen az alkalmazásfejlesztésből is kiveszik részüket. Ez egyrészt a mobil-, illetve tartalomszolgáltatóknál elhelyezendő, a WAP-kapcsolatot biztosító szerverek (az úgynevezett gatewayek) terén nyilvánul meg, másrészt olyan alkalmazásoknál, amelyek a felhasználók által elérhető szolgáltatásokat bővítik. Utóbbi terület fő irányvonalát a gyártók az e-kereskedelmi alkalmazások támogatásában, megvalósításában látják. "Arra készülünk, hogy a WAP az e-commerce felé mozdul el. Ehhez technikai szempontból tulajdonképpen már minden feltétel adott. Az 1.2-es, illetve az 1.1-es specifikáció egy megfelelő kiegészítéssel gyakorlatilag biztonságosabbá tehető, mint a hagyományos internetelérés" - teszi egyértelművé a WAP egy jövőbeni alkalmazási területét Vaitzner. "Ha belegondolunk, a telefon már eleve egy védett eszköz, hiszen a PIN kód segítségével csak a készülék tulajdonosa, használója férhet hozzá a telefonhoz. A mobil e-kereskedelemben erre még ráépül egy újabb PIN kód, illetve a biztonságos - vagy ha úgy tetszik, titkosított - adatátvitel. Ennek köszönhetően az online vásárlás WAP-on keresztül is megvalósítható, ráadásul - tudva azt, hogy a mobiltelefonok következő generációja akár már bankkártya fogadására is alkalmas - a rendszer úgy működik majd, mint egy hordozható POS terminál. Ez a megoldás nem csak biztonságos lesz, de kényelmes is, hiszen a telefon mindig kéznél van."
A Motorolának már most is vannak úgynevezett m-commerce megoldásai, amire egy élő példát Barcelonában mutattak be. A "Just a ticket" segítségével WAP-GPRS hálózaton keresztül lehet biztonságosan színház-, illetve mozijegyet vásárolni. Ezen túl többek között a személyre szabhatóság megvalósításán, a VPN (Virtual Privat Network) mobilvilágba történő átültetésén - például a fontos adatok a vállalaton belül is bárhonnan elérhetők telefonról - dolgoznak a Motorola szakemberei. Emellett a WAP-pal kapcsolatos fejlesztésekből a "hagyományos területeken" jártas szoftveróriások is kiveszik a részüket. A Motorola és az Oracle együttműködése révén például olyan megoldás jött létre, amely hozzáféréstől függően konvertálja az internettartalmat, vagyis bárhonnan, bármilyen eszközzel érkezzen a felhasználó, minden esetben hozzájut az őt érdeklő információhoz.