A szén nanocsövek olyan szénből készült, üreges szálak, melyek átmérője mindössze a méter milliárdod része, vagyis a nanométeres tartományba esik (1 nanométer=10 a mínusz 9-iken méter). Az anyag egészen különleges fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, például százszor erősebb az acélnál, miközben a tömege csupán a hatoda.

 

Alkalmazási lehetőségeit széles körben kutatják, vizsgálják például, hogy miként viselkedik a fénnyel kapcsolatba kerülve, így került sor a hologramoknál való alkalmazásukra is. A hologramok olyan különleges kétdimenziós felvételek, melyek háromdimenziósnak látszanak, amikor fény esik rájuk. A hologramot alkotó pixelek a rájuk eső fényt úgy verik vissza, hogy annak hullámai kölcsönhatásba lépnek egymással, és mélységgel bíró képet hoznak létre. Minél kisebbek a hologramot alkotó pixelek, annál jobb lesz a hologram felbontása, és annál több szögből lesz látható a kép.

 

"A pixelek mérete az egyik kulcsfontosságú behatároló jellemzője a legmodernebb holografikus kivetítőrendszereknek" - magyarázta Haider Butt, a tanulmány szerzője.

 

A cambridge-i kutatók most minden eddiginél kisebb pixeleket, szén nanocsöveket használtak hologram létrehozására. A többszörös falú (cső a csőben típusú) szén nanocsövek átmérője átlagosan 140 nanométer volt, ami hétszázszor vékonyabb az emberi hajszálnál. A csöveket szilícium felületre növesztették úgy, mintha oszlopok állnának egymás mellett, teljes magasságuk körülbelül 1500 nanométer (másfél mikrométer) lett. A növesztést úgy tervezték meg, hogy a nanocsövek a CAMBRIDGE szó holografikus képét hozták létre.

 

Ezek a holografikus kijelzők és pixeljeik nagyon érzékenyek az anyag tulajdonságaiban és a bejövő fényben beálló változásokra, ezért "az igen érzékeny holografikus szenzorok új osztálya fejleszthető ki felhasználásukkal, melyek képesek érzékelni a távolságot, mozgást, dőlésszöget vagy a biológiai anyag sűrűségét" és a rájuk eső fény tulajdonságait - idézte a kutatót a LiveScience című ismeretterjesztő portál.