Nyilatkozatban kérte a brit külügyminiszter a nemzetközi közösséget a széles körű részvételre az október eleji budapesti kibertér-konferencián.
William Hague - aki Francis Maude kabinettitkárral együtt jelen lesz a rendezvényen - a brit külügyminisztérium honlapján megjelent felhívásában felszólította a kormányokat, a nemzetközi szervezeteket, a civil társadalom képviselőit és az iparági szakértőket, hogy "gyűljenek össze Budapesten, és foglalkozzanak korunk egyik nagy kihívásával".
Hague szerint a kibertér komoly kihívást jelent, ugyanakkor hatalmas lehetőségeket is kínál, különösen a gazdasági és a társadalmi fejlődés terén. A brit külügyminiszter felidézte, hogy tavaly novemberben Londonban rendezték a kibertér-konferenciát, és ezen a rendezvényen elindult a párbeszéd a kibertérrel kapcsolatos kérdésekről, valamint meghatározták a biztonságos, ellenállóképes és megbízható globális digitális környezet kiépítését célzó további munka napirendjét.
Az október 4-5-ei budapesti konferencia a londoni rendezvényre alapozódik, és továbbviszi a Londonban megvitatott témákat, vagyis a gazdasági növekedés és fejlődés, a társadalmi előnyök, a kiberbűnözés, a biztonságos és megbízható hozzáférés, valamint a nemzetközi biztonság kérdéseit - áll William Hague nyilatkozatában.
A brit külügyminiszter szerint a budapesti konferenciát olyan időszakban rendezik, amikor mind fontosabb kérdéssé válik az internet irányítása, tekintettel arra, hogy évente többmilliárd euró kárt okoz a világgazdaságnak a kiberbűnözés, minden évben növekszik az egyes országok infrastruktúrái ellen intézett kibertámadások száma, és e támadásokat mind fejlettebb eszközökkel követik el.
Hague szerint a londoni konferencián, amelyen hatvan országból - köztük Oroszországból és Kínából - hétszáznál többen vettek részt, világossá vált, hogy egyre nagyobb az igény világszerte az internet biztonságos jövőjének megteremtésére. Hozzátette: reméli, hogy a budapesti konferencia lendületet ad a kibertérről zajló nemzetközi vitának.
A brit külügyminiszter szerint meg kell határozni a felelősségi körök egyensúlyát, de eközben védeni kell az emberi jogokat is az információ és a gondolatok további szabad áramlása érdekében, mivel ez az alapelv is hozzájárult ahhoz, hogy az internet mára dinamikus erővé válhatott.