Megfigyelők szerint vagy a Deutsche Telekomnak adják el az 51 százalékot, vagy egyelőre senkinek. A második esetben új tendert írnának ki, ez azonban nem látszik valószínűnek, mert ez a privatizációs bevétel késedelmét jelentené, márpedig a Dzurinda-kormány különböző tárcái már hónapok óta várnak erre a pénzre, mert ezzel foltoznák be az egyre nagyobb gazdálkodási réseket - írta vasárnapi kommentárjában a SITA nevű szlovák kereskedelmi hírügynökség.
A SITA úgy tudja, hogy a hollandok nem érték be a majdani magánosítás után nekik ígért jogkörökkel, egyszersmind túlságosan kockázatosnak találták a tranzakciót, és úgy ítélték meg, hogy a szlovák Postabankhoz (PB) szerintük túl szorosan kötődő vállalat 51 százalékos tulajdonrésze is kevés lenne majd ahhoz, hogy meghatározó befolyást szerezzenek a cégben.
A kommentár emlékeztet arra, hogy Szlovákiának igen nagy szüksége van a külföldi beruházókra, ám azok továbbra sem tapossák egymást a lehetőségért, annak ellenére sem, hogy Szlovákia az elmúlt évben a GDP emelkedéséről és alacsony inflációról adhatott számot. A hírügynökség szerint 1990 és 1998 között Csehországba 13 milliárd dollárnál több, Magyarországra 18 milliárd, Lengyelországba pedig 38 milliárd dollár külföldi tőke érkezett, miközben Szlovákiában ugyanebben az időszakban a kétmilliárd dollárt sem érte el a külföldi tőkebefektetések értéke.