Ezek egyike Paro, a bébifóka-jelmezbe bújtatott terapeutarobot, amely társként szolgál a kórházi betegek és a idősotthonok lakói számára. A gép szenzorokkal érzékeli a simogatást és törődést, és bébifóka-hangon reagál, ha megérintik, általában boldogan, de néha mérgesen vagy meglepetten. A gyártó szerint Paro bizonyítottan nyugtató hatással van a betegekre, segíti őket a kórházi szocializációban, sőt még motivációjukat is erősíti.
 

Természetesen Parónál földhözragadtabb és egyúttal kézzel foghatóbb eredményeket produkáló szerkezeteket is felvonultattak a japán gyártók. Az egyik kiállított szerkezet például külső segítség nélkül képes áthelyezni a mozgásképtelen betegeket ágyukból tolószékükbe. Utóbbiakból sem volt hiány a robothéten: iPod-dokkolóval ellátott, irodai munkára tervezett, illetve változatos terepviszonyokra felkészített motoros szék is szerepelt a cégek repertoárjában.

 

A kevésbé súlyos végtagi sérülésekkel bajlódókra, illetve a több erőre vágyókra is gondoltak a kiállítók: számos mechanikus, önműködő végtag, illetve "izomruhának" titulált szerkezet került bemutatásra, amelyek beépített motorokkal segítik viselőjüket a járásban vagy nehéz tárgyak felemelésében és hordozásában. De az ágyhoz kötöttekről sem feledkeztek meg: egy távirányítóval működtethető kórházi ágy a gyártó szerint képes kiváltani a nővérek segítségét, míg egy robot a beteg felügyelete és a kórházi dolgozók értesítése mellett a bevásárlást is el tudja intézni.
  
Ipari robotok, humanoidok minden mennyiségben   

Japán a világ vezető robotikai nagyhatalmainak egyike. A japán robotipar értékét jelenleg 700 milliárd jenre teszik, a kormány pedig optimista a szektor kilátásait illetően.
 

"Soha nem látott kisegítőrobotok kerültek bemutatásra a betegápolás és a katasztrófa-elhárítás területén, sehol máshol a világon nincsenek ilyen gépek" - nyilatkozta az eseményen Kitasima Akifumi, a japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium ipari berendezésekkel foglalkozó osztályának illetékese a ChannelNewsAsia internetes hírportálnak.
 

Az új területek meghódítása mellett a hagyományos, "kétkezi" gyáripari és összeszerelő munkákat illetően is tartogatott újdonságokat a kiállítás. A japán gyártók elsősorban azért fektetnek egyre nagyobb hangsúlyt az ipari robotok fejlesztésére, hogy fel tudják venni a harcot a humán munkaerő csökkenése jelentette gazdasági kihívással.
 

"Olyan robotot fejlesztettünk ki, amely az emberekével megegyező méretű, s ugyanazon munkák elvégzésére képes, mint az emberek. Ez egy új generációs robot, korábban nem léteztek ilyenek. Képes emberekkel is együtt dolgozni" - mondta cége termékéről Szato Judzsi, a Kavada vállalat munkatársa a hírportálnak.
 

A kiállításon tucatnyi "emberszabású", humanoid robotot mutattak be, az egész kicsitől a másfél-két méteresig terjedő méretekben. Ugyanakkor az ipari robotok nagy része a megjelenés helyett a funkcionalitásra összpontosít: az egyre összetettebb mozgásokra képes robotkarok és -kezek a fejlesztők szerint sok esetben elegendőek arra, hogy kiváltsák az emberi munkaerőt a gyártósorok mellett. Az egyik szerkezet, amelyet két kézzel és kamerákkal felszerelt fejjel láttak el, például táblagépeket szerelt össze a helyszínen rögtönzött gyártósoron egyes egyedül, a látogatók nagy ámulatára.

Fodrász 24 újjal, PaPeRo a kis segéd

Az ipari tevékenységek mellett a japán robotok már a szolgáltatási szektor kapuján is kopogtatnak. A Panasonic például egy innovatív hajápológépet mutatott be: a 24 "ujjal" ellátott szerkezet megmossa, bebalzsamozza és meg is szárítja az ember haját. A cég egy másik robotja fejmasszázst nyújt.
 

A tavaly márciusi fukusimai atombaleset óta kiemelt figyelmet kaptak a katasztrófa elhárítási feladatok elvégzésére képes gépek is.
 

Az erőműben - ahol a továbbra is magas sugárzás miatt emberek nem tartózkodhatnak hosszú ideig, egyes részeire pedig be sem léphetnek a halálos dózis miatt - tavaly június óta egy Quince névre keresztelt szerkezet gyűjt adatokat. A különböző mérőműszerekkel felszerelt gép kamerájával a létesítményen belüli állapotok feltérképezésében is nagy szerepet játszott.
 

Habár a gép korábbi változata olykor elakadt a Fukusima-1 erőmű szűk folyosóin, a fejlesztő Csibai Műszaki Egyetem kutatói azóta új, kisebb és jobban manőverezhető verzióval álltak elő. Az ügy érdekében a fejlesztők még az erőműbe is bementek, hogy a helyszíni viszonyokhoz idomíthassák a szerkezetet.
 

A kiállítás egy "sztárját" is részben a fukusimai feltakarítás segítésének céljából fejlesztették ki. A HAL robotruha egy speciális változata a dolgozók által jelenleg az erőműben használt védőfelszerelésnél jóval hatékonyabb sugárvédelmet nyújt, beépített motorjaival pedig megkönnyíti a mozgást és a fizikai munkát. A rásegítésre már csak azért is szükség van, mert a ventilációs rendszerrel ellátott ruha 70 kilót nyom.

A szigetországi fejlesztők a komoly munka mellett a szórakoztatásról sem feledkeztek meg. A NEC PaPeRo nevű szerkezete a gyártó szerint képes felismerni az emberi arcokat, kommunikálni és játszani velük. A "kis segédként" aposztrofált robotocska hangulatát is változtatja, amit mozgásával és hanghordozásával fejez ki: általában segítőkész, de lehet tudálékos, táncikáló, lusta, udvarias és engedelmes is. A szerkezet egyebek mellett olyan apróságokkal segíti gazdáját, mint a napi időjárás ismertetése és annak megválaszolása, hogy "jó nap lesz-e a mai".