A termékfejlesztés klasszikus módszerei nem sokat változtak az elmúlt évszázadok alatt: egy új termék megtervezése során a szakemberek a rendelkezésükre álló közvetlen információkat tudták felhasználni. Az éppen aktuális tömegkommunikációs forrásokból szűrhették le, szükség van-e egy adott újdonságra, és a fejlesztés során is csak szűkebb környezetük visszajelzéseire hagyatkozhattak. Az internet és a mára általánosan elfogadottá vált közösségek azonban olyan kimeríthetetlen információforrások, amelyek a tervezés és gyártás során konkrét versenyelőnyt jelentenek. Fontos visszajelzések érkezhetnek a Facebook, Twitter, Slideshare felhasználóktól, vagy a LinkedIn professzinális közönségétől, valamint a nagyvállalatokon belül használt közösségi eszközökből, fórumokból, intranetes megoldásokból is.

A közösségi megoldások hatékonysága sokszorosa a korábbi tömegkommunikációs eszközökének. Míg a rádiónak 38 év kellett ahhoz, hogy elérjen ötvenmillió embert, a televíziónak már 13 évre volt szüksége, ám a Facebook mindössze két év alatt lépte át ugyanezt a számot. Míg a korábbi eszközök egyirányú működésük miatt a termékkel kapcsolatos információk visszajelzésére szinte egyáltalán nem voltak alkalmasak, a modern közösségi technológiák erre is tökéletes megoldást nyújtanak. A Forrester, egyik jelentésében már 2010-ben közeljövő egyik legnagyobb üzleti lehetőségeként definiálta a PLM és a közösségi megoldások összehangolását.

Az Enterprise Group PLM szakértői szerint három egyértelmű pontban határozható meg, milyen előnyökkel jár a termékfejlesztés és a közösségi megoldások összekapcsolása:

·    Hatékonyabbá teszi a belső kommunikációt. A vállalaton belüli egységeket és azok szereplőit kapcsolja össze wikik, blogok és egyéb fórumok használatával a tapasztalatok megosztására, ötletek közzétételére, kérdések feltevésére. Ezáltal a fejlesztés során jelentős idő spórolható meg például azáltal, ha más részlegek által már „feltalált” módszereket átveszünk ahelyett, hogy elszigetelve újra ki kellene dolgoznunk a módszertant. Ezeken felül fokozza a munkatársak motivációját, ha egyes csapatok látják, hol állnak a folyamaton belül más részlegek.

·    Külső csoportok, felhasználók, információforrások bevonása. Több olyan közösség létezik, amelyet közvetlenül nem tudnánk elérni, a nyilvános közösségi oldalak, valamint a vállalatok számára kifejlesztett közösségi adatelemző megoldások segítségével azonban célzott közönségeket is közvetetten bevonhatunk a termék életciklusának szinte összes szakaszába. Ötleteket nyerhetünk a mások által várt, de a piacon még nem létező termékekről, valamint a tőlünk független tervezők által előnyben részesített trendekről már a fejlesztési stádiumban. Így olyan termékekkel jelenünk meg a piacon, amelyekre valóban igény van, és ezeket olyan formában dobjuk piacra, amely a vásárlóknak és felhasználóknak a lehető legvonzóbb.

·    Inspirációt és további fejlesztési irányokat kaphatunk a már elkészült termékünkkel kapcsolatos visszajelzésekből. A vásárlók, tesztelők, piaci szereplők visszajelzései alapján a termék következő verzióján olyan változtatásokat hajthatunk végre, amelyek még nagyobb versenyelőnyt eredményezhetnek, a belső közösségi kommunikáció visszajelzései pedig a gyártási folyamatot tehetik hatékonyabbá, gyorsabbá vagy épp költségkímélőbbé.

A közösségi adatok elemzése további területeken is segítséget nyújthat:

·    Felhasználói szintű információkat ad a versenytársakról, azok termékeiről és módszereiről
·    Tesztelésre, új felhasználási területekre adhat ötleteket
·    Segít egy termék célközönségének meghatározásában vagy finomításában, és támpontot adhat a forgalmazás, prezentálás, csomagolás módszereihez
·    Már a termék valós piacra kerülése előtt elindítja annak promotálását
·    Virtuális fókuszcsoportként azonnali visszajelzést ad a megjelenés utáni legelső tapasztalatokról, az ellátás aktuális állapotáról, a kapcsolódó szolgáltatásokról, szerviz-kérdésekről

„A meglévő közösségi adatok elemzése csupán az első lépés egy átfogó közösségi stratégia során. Az új megközelítés, és a kiterjesztett lehetőségek következő lépcsőfoka az úgynevezett közösségi felfedezés (Social Discovery), ahol már kifejezetten mi magunk kutatjuk fel azokat a közösségi csoportokat, felhasználói bázisokat, amelyek tovább bővíthetik a termékfejlesztés során szerezhető külső információkat” – mondta Orbán Előd, az Enterprise Group ügyvezetője.