Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára azokat a kormányzat által végrehajtott informatikai fejlesztéseket mutatta be, amelyek könnyebbé tették az állampolgárok életét. Komoly sikernek tartotta a Diákhitel2 konstrukció informatikai hátterének kialakítását, és ide sorolta a népszámlálás adatait feldolgozó szoftvert is, amely az Educatio Kht. munkáját könnyítette. Beszámolt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is jelentős fejlesztésekkel képes megvalósítani az országleltár összeállításának feladatát.
 

Portugália bevezetett egy úgynevezett állampolgári kártyát, amely több igazolványt egységesített, például a személyi igazolványt, az adókártyát és a tb-kártyát, és a választópolgárok összeírásánál is segítséget nyújt. A kártya lehetőségeiről beszélt Nuno Correia, a portugál kormány államtitkársági kabinetfőnöke, aki hangsúlyozta: Portugália kész együttműködni Magyarországgal, hogy átadja tudását arról, hogyan könnyítheti az állampolgári ügyintézést az informatika.     Mint mondta, a kártyán lévő csip tárolja az emberek adatait. A lakosság 70 százalékának már rendelkezik az eszközzel, amelynek használata a vállalkozások alapításának idejét is jelentősen lerövidíti.
 

Új kihívásként említette az úgynevezett állampolgári kioszkok létrehozását azokon a helyeken, ahol a lakosság száma nem indokolja a magyar kormányablakokhoz hasonló állampolgári ügyintézőhelyek kialakítását. Az ATM-terminálokhoz hasonló berendezések által az emberek az állampolgári kártyájuk segítségével több ügyet intézhetnek, ez csökkenti a költségeket, és növeli a hatékonyságot is. Beszámolt arról is: havonta 3,8 millió látogatója van az online ügyintézést biztosító kormányzati oldalnak. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke elmondta: a napokban véglegesítik az új szellemi tulajdon védelmének stratégiáját, a Jedlik-tervet, amelyet december elejétől bárki véleményezhet az intézmény honlapján.
 

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke azt hangsúlyozta, hogy az ország közigazgatásának versenyképessége gazdaságilag sem elhanyagolható, a vállalatok és az állam költségeit is csökkenti a jól strukturált közigazgatás, amelynek bonyolultsága a külföldi tőke beáramlását is befolyásolja.  Azt mondta, a munkavállalóknak hamarosan a vállalkozások 90 százalékánál szükségük lesz informatikai ismeretekre, ezekkel azonban jelenleg a lakosság fele sem rendelkezik, vagyis digitálisan írástudatlan. Egyik legfontosabb beavatkozási területnek a 45 év felettiek informatikai képzését tartotta, amely szerinte a civil szervezetek segítsége nélkül nem hajtható végre.
 

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének elnöke mintegy 5 milliárd forintra becsülte azt a veszteséget, amelyet az online szerencsejátékokkal kapcsolatos, egymással ellentétes kormányzati döntések okoztak az informatikai kis- és közepes vállalkozásoknak.
 

Emlékeztetett arra, hogy a törvényhozás szűk egy éve internetes fejlesztésekre sarkallta a piac szereplőit, ám idén megtiltotta a működésüket. Az ilyen döntések is hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakma egy része elhagyja az országot - közölte. A magyarországi cégek számára abban látott lehetőséget, hogy több infokommunikációs termék gyártását a világcégek már a Távol-Kelet helyett a kelet-közép-európai térségben képzelik el. Kalmár István, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a felnőtt lakosság 32 százaléka még sosem használta az internetet, a munkaerőpiacra kikerülők ötödének pedig nincs konvertálható tudása. A felnőtt lakosság 25 százalékára tette a funkcionális analfabéták arányát. Az Informatika a Társadalomért Egyesület az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével együttműködve rendezte meg harmadik alkalommal az Infotér konferenciát a kormányzati döntéshozók, az iparág, valamint civilek részvételével.