A Twitter lehetővé tette a szaúdiak számára, hogy átlépjék a társadalmi határokat, és kényes kérdéseket vessenek fel olyan gyűjtőcímek alatt, mint "Szaúdi korrupció" vagy "Politikai foglyok". Egy friss tanulmány szerint 2,9 millióan használják a királyságban a mikroblog-szolgáltatást, amely a leggyorsabban növekvő közösségi portál a térségben.

Olyan sok ember szól hozzá jobbára a saját nevén, hogy úgy tűnik: a szaúdi hatóságok lemondtak a korlátozásáról. "A Twitter olyan számunkra, mint egy parlament, de nem a térségben található törvényhozásokhoz hasonlít. A legkülönbözőbb oldalakról érkező emberek találkoznak, és szabadon beszélnek" - magyarázta a The New York Times című lapnak Fajszal Abdullah, egy 31 éves ügyvéd.

Korrupt fegyverüzletek, sötét hatalmi játékok

Egyesek szerint a kormány szándékosan hagyja, hogy az emberek "kiengedjék a gőzt". A hatóságok tavaly, az arab tavasz után több milliárd dollárt költöttek jóléti programokra, és azóta is mindent megtesznek egy igazi lázadás megelőzésére. Egy olyan országban, ahol nincs nyilvános szórakoztatás, utcai élet vagy tiltakozás, és kevés ember lép ki családja határain túlra, a közösségi média tátongó űrt tölt ki.

Ezzel együtt az, hogy a nyilvános bírálat korábban tabunak számító témái egyszer csak említhetővé váltak, figyelemre méltó. Kitűnt, hogy a királyi családdal szemben meglepően heves harag fortyog a mélyben, amely áthatja az egész politikai szférát. Egyes szaúdiak egyenesen már azt feszegetik, vajon komoly változás nélkül egyáltalán fennmaradhat-e a mélyen konzervatív társadalom.

"A Twitter feltárta, hogy a jelenlegi helyzet tömeges elutasítást vált ki - fejtette ki Szalman al-Avda ismert egyházi személyiség, akit az 1990-es években kormányellenes támadásai miatt bebörtönöztek, de ma már mérsékeltnek számít. Több mint 1,6 millió twitteres követője van. - Teljes a szakadás a vezetők és a vezetettek között. Még a biztonsági felelősök sem tudják, hogy igazából mit is gondolnak az emberek, és ez nem jó."

A királyi családot leghevesebben egy rejtélyes személy, bizonyos Mudzstahid csepüli. Tavaly óta teszi közzé a kapcsolati hálózaton szenzációs és részletekben gazdag vádjait a korrupt fegyverüzletekről, építőipari manipulációkról és sötét hatalmi játékokról, amelyek a királyi család számos tagját, még Abdullah királyt is érintik. Nem egyszer közvetlenül az érdekelteknek üzen.

"Igaz az, hogy dzsiddai villája egymilliárdba került, de Ön hatmilliárdot számolt el. A különbözetet zsebre vágta?" - írta legutóbb Abdul Azíz bin Fahd trónörökösnek, aki az egyik fő célpontjának számít.

Mudzstahid egyetlen állítását sem lehet ellenőrizni, de a királyi család komolyan veszi, és hevesen cáfolja. A csiripelőnek már több mint 679 ezer követője van.

Úgy hírlik, hogy a királyi család hatalmas erőfeszítéseket tesz a tweetek szerzőjének leleplezésére, eddig hiába. Sokan úgy vélik, hogy valójában az uralkodói família valamelyik sértődött tagjáról van szó, aki belső forrásokból meríti információit. Példája azonban igen sok más szaúdit is felbátorít.

Istenkáromlással vádolják

A szeptemberi nemzeti ünnep előtt Ahmed bin Abdelaziz herceg, a belügyminiszter büszkén leszögezte, hogy "életünk fényűző". A hazafiasnak szánt megjegyzést sokan hetvenkedésnek értelmezték, mintha az nem az országra, hanem a királyi család jólétére utalt volna. A miniszter dühösen cáfolta ezt, válaszul még több csiripet kapott.

Az érzelmi felzúdulás átcsapott a hagyományos médiára is, amelyben a publicisták és a műsorvezetők szintén nyíltabban kezdik bírálni a kormányt, de mindmáig a Twitter a fő platform.

Az új hangok azonban nem korlátozódnak csupán a nyugati stílusú liberális változások sürgetésére. A legnépesebb táborok az egyházi személyiségek körül alakultak ki. A konzervatív Muhamad al-Arifinek például 2,7 millió követője van - erről a női jogok legismertebb bajnokai és maguk a királyi család tagjai is csak álmodhatnak.

Amikor viszont az év elején Hamza Kasgari, egy fiatal költő és publicista három olyan bejegyzést fogalmazott meg, amelyet Mohamed próféta bírálataként is lehetett értelmezni, a szaúdi Twitter-világot elözönlötték a Kasgari megbüntetését és letartóztatását követelő csiripek. A költő Malajziába menekült, de ott őrizetbe vették, és kiadták Szaúd-Arábiának, ahol börtönbe került. Országában istenkáromlással vádolják, és hamarosan bíróság elé állítják.

Úgy tűnik, hogy szinte minden szaúdi a vallási bírálatot tekinti annak a határnak, amelyet nem szabad átlépni. Egy iszlámellenes szeptemberi videóval kapcsolatos vita után igen népszerűvé vált a következő gyűjtőcím: "Bárkit, csak a Prófétát ne!".

Valóságos forradalom robbant ki

A kormány korántsem tétlen a világhálón. Álneveken belügyesek köröznek a Twitter-szféra körül, hogy megbélyegezzék a kormány bírálóit, illetve kinyilvánítsák hűségüket a király és az ország iránt.

Történt néhány ügyetlen kísérlet a kritika megfékezésére. Júliusban például királyi rendeletet adtak ki, amely tiltja, hogy a bírók tweeteket írjanak. Az utasítás arra reagált, hogy a bírók hónapokon át hevesen ostorozták a közösségi hálón az igazságügyi gépezetet érintő korlátozásokat.

Tiltakozásul 45 bíró beadta lemondását szeptemberben. Abdulaziz al-Gaszim ismert rijádi ügyvéd szerint "valóságos forradalom robbant ki az igazságügyi körökben".

A Twitter figyelemre méltó rálátást nyújt a szaúdi társadalom külső szemek elől nem olyan rég még elzárt területeire, például a politikai foglyok - jobbára az alkotmányos monarchiát sürgető személyek és a kormányt vallási alapon bíráló iszlamisták - helyzetére. Egy Abdullah nevű ügyvéd felfedte az amerikai lapnak, hogy nemrég börtönből kapott egy tweetet a következő szöveggel: "Ha alvó foglyot látsz, ne ébreszd fel. Talán a szabadságról álmodik." Az üzenetet 85 ezren olvasták.

"Egyre többen foglalkoznak a jogokkal, és ennek már van súlya. Tegnap írtam egy csiripet a törvényszékekről, arroganciával vádoltam a bírókat. Maga az igazságügyi miniszter hívott fel, hogy beszéljük meg. Vagyis olvasták..." - árulta el az ügyvéd.