Az intézményi struktúráról az EHT törvénytervezete a mindenkori illetékes miniszternek túl nagy szerepet biztosít, ami nem esik egybe a 2002-2003-ban érvénybe lépő, a felügyelő tárcák hatáskörének drasztikus csökkentését valószínűsítő, EU direktívákkal. A törvénytervezetből nem világos, hogy a HÍF rendeletalkotása hogyan illeszthető a jelenlegi hazai joggyakorlatba.

A magyarországi távközlési beruházások a következő 3 évben a nemzetgazdasági beruházások növekedési dinamikájánál gyorsabban, évi 10-12%-kal bővülnek. A GKI rt. előrejelzése alapján a távközlési ágazat, amely 1999-ben mintegy 3,8%-kal járult hozzá a GDP-hez, 2010-re várhatóan a GDP 6,1%-át fogja adni. A több változat alapján elvégzett modellszámítások és hatásvizsgálatok alapján a GKI Rt. szerint az EHT elfogadása, a piaci versenyt erősítő végrehajtási jogszabályok kialakítása és a gyakorlatban történő érvényesítése esetén a GDP gyorsuló növekedésével a távközlési szektor fejlődése eleinte évi 2-3 százalékponttal, később évi 0,4-0,5 százalékponttal gyorsul, a távközlés fogyasztói árai évi 6-8%-kal mérséklődnek, a lakosság fogyasztása 0,5-1 százalékponttal magasabb lehet az egyébként bekövetkezőnél, az államháztartás egyensúlya nem romlik, a foglalkoztatás nem romlik, a behozatal növekedése ugyan gyorsul (eleinte évi 1-1,5, később 0,4-0,5 százalékponttal), ám a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének növekedése, a kivitel gyorsabb emelkedése ezt néhány év múlva egyensúlyba hozza.