A megállapodás értelmében a Via az Intelnek egy meghatározatlan összeget és további royaltydíjat fizet, ennek fejében a Via megkapja a Pentium III, a Celeron és a korábbi Intel processzorok gyártásának liszenszjogát - írja a CNet. Ezzel együtt az Angliában, Egyesült Államokban és Szingapúrban bíróság előtt lévő igényeket elejtik, továbbá az Intel is visszavonja az Amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsághoz benyújtott, a Via termékek importjának tiltására vonatkozó kérelmét - nyilatkozta Chuck Mulloy Intel szóvivő.

Habár a megállapodás pontot tesz a legtöbb vitás kérdésre, a polgári per folytatódik, mivel az Intel módosította beadványát, miszerint a Via nem-Intel processzorokat is támogató chipsetei sértik az Intel szellemi tulajdonát.

Ha elfogadják az Intel érveit, akkor az Intel díjat kérhet minden a rivális AMD processzort használó számítógépbe épített chipsetért. A megállapodást nem fogadja el a Via processzorvonalát sem - az Intel véleménye szerint a Via nem rendelkezik a Cyrix márkanevű processzorok gyártásának jogaival.

Az Intel és a Via keserves harcot folytatnak a PC chipsetek piacán - a chipsetekre épülnek az alaplapok, ezek fogadják be a processzorokat. A Via volt az első vállalat, amely gyárthatott Pentium II, Celeron és Pentium III chipseteket 1998 végén. Az alku 1999 tavaszán borult fel, amikor a Via kiadta 133 MHz-es rendszerbusszal rendelkező (az Intel 100 MHz-es termékénél jobb) chipsetjét. Ettől kezdve a Via rohamosan tört előre, piaci részesedése gyorsan nőtt, amit az Intel perekkel próbált megakadályozni.

A megállapodás pár héttel az Intel 815-ös chipsetjének megjelenése után történt, amely már nemcsak a Rambus memóriákat támogatja, és 133 MHz-es rendszerbusza van. Persze a megállapodás nem jelent sokat, mivel számos ellentét előre kódolva van: a Via nemsokára kiad egy a Double Data Rate (DDR) memóriát támogató chipsetet, míg az Intel egy másfajta technológiát támogat, a Rambus-t.