A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A gazdaság növekedését elősegítő húzóágazatok című tanulmánya szerint öt évvel ezelőtt az iroda- és számítógépek előállítási aránya a teljes iparban 0,2 százalék volt, ami 1999-re 7,5-re növekedett. A KSH kiadványa alapján a távközlés a kilencvenes évek második felében bővült nagy léptékben. A telefonellátottság s az ehhez csatlakozó e-mail és internetszolgáltatások volumenének növekedését jelentős beruházások segítették elő. A Compaq és a TNS Modus által készített felmérés szerint csak kevés vezető értett egyet azzal, hogy az informatika nem több, mint egy kiszolgáló eszköz, míg az informatikai beruházások gazdaságtalanságát egyértelműen elvetették.
A kutatás alapján az első számú emberek véleménye szerint cégeiknél a jövőben javítani kell a vezetői döntéshozatal hatékonyságát, az értékesítési és a marketingmunkát, valamint a vállalaton belüli kommunikációt. A felmérés rámutat arra is, hogy a magyar vállalatok változóan ítélik meg az internettechnológia üzleti lehetőségeit. Az interjúalanyok 18 százaléka szerint az internet már ma is nagy üzleti lehetőséget jelent vállalatuk számára, azonban a többség, 53 százalék véleménye alapján az csak az elkövetkező 2-3 évben hoz majd el kedvező üzleti lehetőségeket.
A megkérdezettek 26 százaléka vélte úgy, hogy az internet hosszabb távon komoly üzletet jelenthet, s csupán 3 százalék vélekedett úgy, hogy nem teremt ilyen lehetőséget. A felmérés alapján a válaszadók 44 százaléka szerint az informatikai beruházások jobb megtérülést eredményeznek. A megkérdezettek 29 százaléka más befektetésekhez viszonyítva nem tartja hatékonyabbnak ezeket, és csak 16 százalék ítélte úgy, hogy valamivel rosszabb az informatikai fejlesztések megtérülése.
A kutatás rámutat arra is, hogy az idén a nagyvállalati információtechnológiai ráfordítások reálértéke növekedni fog: a cégek 24 százaléka az inflációnál nagyobb mértékben emeli az erre a célra szánt összegeket, 31 százalékuk pedig az inflációval megegyező mértékben. A vállalatvezetők 26 százaléka viszont nem változtat az informatikai költségvetésen, míg 13 százalékuk csökkenti azt.
Egy másik anyagból, a Nextra páneurópai internetszolgáltató májusi felméréséből kiderül, hogy míg az európai kisvállalkozások többsége szerint az internet egyenlő esélyeket teremt számukra az üzleti szférában, addig magyarországi társaik ennél pesszimistábban ítélik meg a helyzetet. A kis- és középvállalatokat kiszolgáló Nextra munkatársai 825 vállalatot kerestek meg Európa-szerte a felmérés elkészítéséhez. A vizsgálat során kiderült: míg az európai vállalatok 68 százaléka érzi úgy, hogy az internet révén lehetőségük nyílik egyenlő esélyekkel versenybe szállni a "világfaluban", addig a magyar cégeknek csupán 47 százaléka volt ezen az állásponton.
Az ENSZ gazdasági és szociális bizottságának múlt heti ülésén ugyanakkor rámutattak arra, hogy ideális eszközt jelentenek az új információs és kommunikációs technológiák a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés elősegítésében. Az ülésen felszólalt fejlődő országok képviselői és nemzetközi szervezetek szerint az egész afrikai kontinensen az internet kevésbé van jelen, mint New York városában. A dél-amerikai és karibi államok együtt kevesebb website-tal rendelkeznek, mint például Finnország. Ugyanakkor a fejlett országok között is meglepőek a különbségek.
A Fessel-GfK Piackutató Intézet közös kimutatása szerint az idén az európai államok közül Svédországban a legelterjedtebb az internet használata: a lakosság 69 százaléka, 3,8 millió fő használja a világhálót. Ezen a listán Németország az ötödik helyen áll, ott a lakosság 46 százaléka, 24,3 millió fő internetfelhasználó. Magyarország ezen a listán a 18., s itt mintegy 1,1 millióan férnek hozzá az internethez. Az Egyesült Államokban a lakosság 45 százaléka látogathat az internetre, ami 123,6 millió főt jelent.