A személyazonosság-lopásnak hatalmas fekete piaca van. Könnyen eshet bárki áldozatul, néha olyan egyszerű hibáknak köszönhetően, amelyekre sokan nem figyelnek. A Gizmodo a legkönnyebb módokat mutatja be, hogyan kerülhetünk csapdába.
Amíg nem történik meg a baj, azt gondoljuk, mi nem kerülhetünk ilyen helyzetbe. Pedig a veszélyek ott hevernek előttünk, és sokszor mi magunk vesszük fel őket. Lássuk, mik azok, amelyekre érdemes lenne odafigyelnünk, sokan azonban mégsem teszik.
Soha nem tudhatjuk, mikor lesz szükség TB-kártyánkra. Kellemetlen dolog, ha váratlanul kórházba kerülünk, és éppen nincs nálunk. De zsebünkben, pénztárcánkban tartani nem a legjobb megoldás. Szerencsére a TB-szám 9 számjegyű, tehát megjegyezhető hosszúságú. Érdemes inkább a fejünkben tartani, a kártyán pedig egy biztonságos helyen.
Nem szabad naivnak lennünk, ha azt mondják, már megnyertünk egy Hawaii utat, csak még adjunk meg alapinformációkat magunkról, pl. a szülők vércsoportja, TB szám stb. Hiába adja ki magát valaki hivatalos személynek, telefonon keresztül ne dőljünk be senkinek. Ellenőrizzünk le mindenkit, és járjunk utána annak, mire használják fel a későbbiekben.
3. Automatikusan válaszolsz a spamekre
Talán az internetes adathalászat valamennyivel ismerősebbnek hangzik, többször tárgyalják ezt a kérdéskört. Ezt kivédeni is könnyebb a telefonnal szemben, ahogy nem látjuk a kezdeményező félt szemben az ún. spameknél. Nem a szó szoros értelmében, hanem a feladó neve, tárgy stb. tekintetében. Ha ismeretlen a feladó, olvashatatlan, összefüggéstelen a tárgy címe, el lehet kezdeni gyanakodni. A levelet akár azonnal ki is törölhetjük.
A közösségi oldalakat sem úgy kell tekintetünk, mint egy piacot, ahová kipakoljuk portékáinkat, és bárki megnézegetheti. A személyes adatokkal bánjunk óvatosan, nem mindegy, ki mihez fér hozzá.
Hogy itt hogyan fordulhat elő a személyazonosság-lopás? Többféle módon is. Először is tegyük fel, hogy minden alapinformáció elérhető rólunk, és még képek is. Ezek könnyen lementhetők mások által, és szinte klónozhatják fiókunkat, felhasználhatják nevünket, képeinket stb.
A másik a biztonság. Ha túl egyszerű jelszót adunk meg, könnyen kitalálhatják. Elég egy rosszakaró ismerős, aki is ismeri e-mail címünket, és nem mellesleg érdeklődési körünket, és néhány sikertelen próbálkozás után már be is lépett fiókunkba.
Ha valamit kidobunk, győződjünk meg róla, hogy semmilyen hivatalosan adat nem szerepel rajta, és ehhez más nem férhet hozzá. Ilyenkor inkább tépjük apró darabokra, dobjuk ki több részletben, különböző helyekre. Nem érdemes kockáztatni, hogy egyszer valaki rá talál.
Ezek csak a legalapvetőbbek, de mellettük számos kisebb vagy más típusú visszaélés is előfordulhat, így nem ért nyitott szemmel járni, és elfogadni, hogy mi magunk is válhatunk áldozatokká.
Forrás: Gizmodo.com