A hazai űrkutatás kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerében különleges helyet foglalnak el azok a külföldi kutatók, akik magyarnak, vagy magyarnak is tartják magukat. A világtalálkozó fórumot biztosít az űrkutatással foglalkozó hazai és környező országbeli magyar tudományos műhelyek képviselői és a nyugati egyetemeken, kutatóhelyeken dolgozó magyarok közötti eszmecserére. A találkozó időpontjának megválasztásában, a millenniumi éven kívül, Bay Zoltán születésének centenáriuma is szerepet játszott, Bay Hold-radar kísérletét tekintjük a hazai űrkutatás kezdetének, első eredményének.

A találkozó első napján a budapesti rendezvény első előadója Bejczy Antal volt a University of Californiáról, aki az űrkutatás alapkérdéseiről és a legújabb értelmezés szerinti kilátásairól tartott beszámolót. Sorba véve a naprendszer bolygóit, a Mars áll az érdeklődés előterében, a beszámolón megismerhettük a Mars felderítő újszerű landolásáról készített animációt, amelyet a NASA honlapján már milliók tanulmányozhattak. A Mars kutatása még sok meglepetéssel szolgálhat. A többi bolygó kutatása is új felfedezésekkel szolgál, a Vénusz számunkra zord világa is hordozhatott valamikor életkezdeményt, a Szaturnusz és a Jupiter holdjain pedig most már bizonyosan találhatunk vizet, vagy vizet is tartalmazó folyadékot, kőzeteket, ami további vizsgálódásra sarkall. Saját bolygónk is az űrből szemlélve nyújt nagyon értékes adatokat számunkra, a mezőgazdaság és a geológia közvetlenül profitál az eredményekből.

Marx György professzor emlékezett meg Bay Zoltánról, és méltatta munkásságát; a kiváló kutató és tudós, a gyakorlati szakember hazai és berlini tanulmányok után került szakmája élvonalába, vált hazai és később külföldi kutatóhelyek megbecsült egyéniségévé. Hazahívása után a szegedi egyetem professzora, majd az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetője, később az egész vállalat irányítója. A vészterhes idők alatt zsidó származású munkatársait sikerült kivonnia a rendelkezések alól, megmentve őket a pusztulástól, mely gesztusát Izrael Állam a közeljövőben posztumusz Yad Vasem kitüntetéssel fogja elismerni, neve már ott áll bevésve az Igaz Emberek emlékművén. Budapest ostroma idején, a német és angol kutatásoktól teljesen függetlenül, a saját maga által kidolgozott radarberendezést bocsátotta a légvédelem rendelkezésére. A háború befejezése után sikerült az Egyesült Izzó laboratóriumának megmaradt részeit felhasználva talpra állítani az üzemet, és 1946-ban, mindössze két hónappal az amerikai kísérlet után, a külföldtől ismét teljesen független megoldásban, végrehajtotta nevezetes Hold-radar kísérletét, a visszaverődött jelek vizsgálatát. A kísérlet bekerült a tudománytörténet lapjaira, szakkörökben nemzetközileg elismerten.

Dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda részéről ismertette az űrkutatás hazai helyzetét, a nyugat-európai és az amerikai szervezetekkel való kapcsolatok állapotát, a tagság felé mozdulást eddig a kis lépésekkel való előrehaladás jellemezte. Amellett, hogy a magyar tudósok és kutatók által gyártott műszerek már ott vannak az űrben, az ismert példákon kívül említésre méltó a Greguss Pál által megalkotott optikai rendszer, mely ma is fenn van az űrlaboratórium fedélzetén. A hazai űripar jelenleg néhány kis magáncég tevékenységén alapul, szakirányú oktatás csak a TTK-n folyik, a kiterjesztett képzés előnyeit az egész hazai ipar élvezhetné, mivel az űrszakemberek mindenütt kapósak. Az ESA európai űrügynökségbe való belépés, mint távlati cél, még erőfeszítéseket és nem utolsósorban anyagi erők felvonultatását igényli. Az ESA-tagság kb. évi 1 millió dollárral terhelné meg az állami költségvetést…

A témához kapcsolódó honlap: http://www.spaceviews.com