A témában legutóbb Huang Tao, a szépségipari termékek egyik legnagyobb internetes viszonteladója nyilatkozott a lapnak. Huang szerint maguk a boltok sokszor nem is tudnak a hamis áruról, a gyakorlat ugyanakkor annyira elterjedt, a felülvizsgálat pedig annyira hiányos, hogy számos kiskapu adódik arra, hogy a hamis termékek a virtuális polcokra, onnan pedig a vásárlókhoz kerüljenek.
 

A kis- és közepes méretű online kereskedések például sokszor nem a gyártóktól, hanem az azok árainak alákínáló ügynököktől vásárolnak be, nem ellenőrizve a megvásárolt kozmetikumok eredetét. Az ügynöki hálózat igen kiterjedt, s mivel mindenki a minél nagyobb profitra hajt, az így forgalomba került termékek valószínűleg nagy százalékban hamisak.
 

Az is gyakori, hogy nem kifejezett hamisítás történik, hanem a külföldi áruk kínai "mását" készítik el a gyártók, s azt a külföldiekkel párhuzamosan, sokszor annak nevéhez megtévesztően hasonlító márkanév alatt árusítják. Természetesen ezen termékek minősége sem ellenőrzött, és sokszor kerül káros vagy mérgező anyag a termékekbe - állítja Huang.
 

Egy tavaly nyáron nyilvánosságra hozott brit jelentés szerint a hamisított kozmetikumok többségét délkelet-kínai gyárakban, Kuangtung tartományban állítják elő. A gyárak vagy illegálisan állítják elő a hamis termékeket, vagy kínai gyártókként vannak bejegyezve, és a gyártás mellett végzik a hamisítást.
 

A hamis termékek ellen sokan a mikroblogportálokon is ágálnak, külön oldalt létrehozva a hamisítványokat árusítók leleplezésére. Tavaly óriási felháborodást váltott ki, amikor több nő súlyosan megbetegedett, miután hamis kozmetikumot használt. Tizenegy civil szervezet szúrópróbaszerű kísérlete során csaknem félezer, boltban megvásárolható krémet küldtek vizsgálatra, ezekből több mint 100 bizonyult egészségkárosítónak. A kínai központi televízió pedig leleplező riportjában két kínai gyártót buktatott le, bebizonyítván, termékeikben a megengedett tízezerszerese található higanyból.
 

A kínai kozmetikai piac igen vonzó a hamisítók számára. Az iResearch kutatóintézet adatai szerint az eladások értéke tavaly megközelítette az 58 milliárd jüant (2,2 ezer milliárd forint), ami csaknem 55 százalékos növekedés az előző évhez képest, s a jövőben is a piac további bővülése várható.