Április 22.-e a Föld napja. Ennek tiszteletére tartották a Papírmentes Napot, amelynek célja, hogy ne csak mint emberek tegyünk valamit környezetünkért, de vállalati szinten is érezzük a felelősséget. A konferencián az elektronikus ügyintézéstől egészen a szelektív hulladékgyűjtésig szó volt a fontos törekvésekről. Bár az is kiderült, hogy bizony nem mindenhol nélkülözhető a papír.
A Papírmentes Nap kezdeményezés a Föld napja előtt tisztelegve tekintette át a legfontosabb pontokat a fenntartható fejlődés érdekében. Úgy gondoljuk, a papír nélkülözhetetlen életünk során, a konferencián azonban rávilágítottak arra, hogy vállalati szinten is lehet törekedni a papírmentes ügyintézésre.
Bár, amit Varga László, a DMSONE operatív igazgatója is kiemelt, a „paperless”, vagyis a valóban papírmentes iroda továbbra is csak álom marad, nem lehet teljesen kiiktatni, de a „less paper” (kevesebb papír) irányra lehet és érdemes is törekedni, hiszen technológiai téren nincs akadály.
Megdöbbentő számok hangzottak el, amikor az került szóba, mire és mennyi papírt használunk átlagosan. A papírfelhasználás az elmúlt években 400%-kal nőtt, és jelenleg hulladékunk 40%-a szintén papír. És hogy mibe kerül mindez a természetnek?
Percenként 35 futballpályányi erdő pusztul el, ennek 35%-át a papíripar dolgozza fel, a felhasználás pedig éves szinten eléri a 400 millió tonnát. Nem kis számokról beszélünk tehát, és sajnos ennek csak kis részét hasznosítjuk újra.
Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára szerint a „papírmentesítés és az elektronizálás kéz a kézben jár”. Elsősorban a gondolkodásmódok kell megváltoztatni, nyitottnak lenni az új megoldásokra, melyek hosszú távon megkönnyítik a munkát mind a gyorsaság, mind a visszakereshetőség terén.
Varga László talán azok számára is megvilágította a problémát, akik nem is gondoltak bele mélyebben a problémába. A „dokumentumkezelési paradoxon” kifejezést használva elmondta, hogy valójában a másolatok 40-60%-a felesleges, és megdöbbentő, de egy átlagos netező naponta 28 oldalt nyomtat. Átlagosan pedig az irodák 23%-a iratszekrény, és egy dolgozó naponta 1 órát tölt információkereséssel, tehát a munkaidejének több mint 10%-át erre szánja.
Jelenleg a papírfelhasználás 95%-a üzleti célú
Szerencsére azonban egyre többen kezdenek rádöbbenni arra, hogy a digitalizálás a „barátjuk”, és nem megnehezíti a napi ügymentet, hanem sokkal gördülékenyebbé teszi, ráadásul olcsóbb is.
Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) főosztályvezetője elmondta, hogy az elektronikus számlákat ugyanúgy elfogadják, így a vállalatoknak nem kell tartaniuk az átállástól. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az elektronikus számlázás esetén informatikai vizsgálatra is számítania kell a vállalatoknak.
Ennek kapcsán az egyik leggyakoribb problémát a nem megfelelő archiválás jelenti. A vállalatoknak ugyanis gondoskodnia kell az e-számlák megőrzéséről, emellett biztosítaniuk kell a megfelelő védelmet, hozzáférést, előkereshetőséget és értelmezhetőséget is. Olyan esetben például, amikor a számla olvasásához egy speciális program szükséges, ezt a programot is a hatóság rendelkezésére kell bocsátani.
Az új jogszabályok életbe lépésével például az elektronikus számlakezelés teljes mértékben átveheti a papíralapú változat helyét, hiszen, ahogy Mamuzsics Gábor, a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának osztályvezetője mondta: „a rendelet szakított a korábbi papírszemléletű kötöttségekkel”. Emellett azt is kiemelte, hogy az e-számlakezelés a költségek terén 10-20%-a lehet a papíralapúnak.
Ma már az intelligens karakterelismerés – OCR és ICR technológiák – egyre több cég számára ismerősen csengenek, és szerencsére megoldások terén is lehet válogatni. Csendes Balázs, az IBM software client leadere mutatta be ennek üzleti lehetőségeit, a dokumentumkezrelés 5 lépcsőfokát az egyszerű szkenneléstől egészen a komplett vállalati megoldásig.
De legyen szó akár elektronikus aláírásról, ügyintézésről, archiválásról vagy akár e-gyűlésről, NFC-ről, amelyek a Netlock (Molnár Ferenc) tolmácsolásában szintén előkerültek, vagy a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról (Dr. Wégner Krisztina), mind egy-egy lépés a környezettudatosabb szemlélethez, és bár sajnos egyelőre nem lehet teljesen kiiktatni a papírt az életünkből – lásd az alábbi videón – nem csak érdemes, de meg is éri törekedni csökkentésére.
A konferencia részletes programja itt tekinthető meg.