Míg a konferencia értékei csak egyre hangsúlyosabbá váltak, de alapjaiban nem vátoztak, a szakma igen, mégpedig drámai mértékben: megváltoztak a tartalom-hordozók, egykor hatalmasnak és elmozdíthatatlannak hitt birodalmak tűntek el a süllyesztőben, kérész-életűnek vélt vállalkozások nőtték ki magukat meghatározó játékosokká, és a piac legkülönbözőbb szereplői bukkantak fel az értéklánc legváratlanabb pontjain. Nincsenek sokan azok, akik 18 éve is és most is meghatározó szereplői a Magyar médiapiacnak, de velük egészen bizonyos, hogy az idén is találkozhatunk Siófokon május 14-15-én a 18-as karikával ellátott felnőtté érett konferencián.
A konferencia alcíme – “Bárány báránynak farkasa” - magáért beszél; látszólag mindenki szelid bárányként próbál boldugulni a beszűkült és még mindig szűkülőben lévő piacon, ugyanakkor óhatatlanul is mindenki mindenkinek vetélytársává válik. A szlogen egyenes folytatása a tavalyi "A pénz beszél" alcímnek, csak éppen megfejeli azt: sajnos ma már többnyire csak úgy juthatunk több pénzhez, bevételhez, ha egymástól vesszük el...
E kiélezett versenyhelyzetben persze mindenki keresi a kapaszkodókat, a – legalább alkalmi – szövetségeseket, a saját javára fordítható piaci folyamatokat. Vannak, akiknek a technikai fejlődés jelenti a megoldást, másoknak éppen ez okozza a legnagyobb gondot. Gondoljunk például az OTT tartalomelosztásra: lesznek olyan tartalomgyártók és/vagy –elosztók, amelyeknek ez a technológiai megoldás jelenti a túlélés zálogát, ugyanakkor lesznek olyan hagyományos műsorterjesztők, amelyeknek ez adja meg a kegyelemdöfést.
A hirdetési piacon a teljesítmény-alapú technikák terjedése vezethet hasonló eredményre: a hirdető és a fogyasztó között az értékesítési lánc leegyszerűsödik, ami a közvetítők egy részének felértékeli a szerepét, míg másokat könnyen feleslegessé tehet.
A médiapiacra való belépési költségek brutális csökkenése, az új digitális tartalom-előállító és –terjesztő eszközök, illetve hirdetési módok könnyű kezelése, a disztribúció egyszerűsödése egyeseknek új piacot teremt, másoknak végzetes fenyegetést jelent. Az értéklánc különböző pontjain piacvezető vagy meghatározó pozícióval rendelkező szereplőknek ma még érdemi beleszólásuk van a dolgok alakulásába, de az éhes farkasok már ott köröznek a leggyengébbnek látszó bárányok körül…
Az idei Media Hungary két napján négy előadóterem több mint 190 külföldi és hazai előadó segítségével e stratégiai szintű dilemmák mellett - bevált jó gyakorlatok és konkrét esettanulmányok bemutatásával - rengeteg napi szintű, rendkívül gyakorlatias kérdésre is választ keresnek a szervezők. A több mint 80 előadás, vita, fórum közül az alábbiakat érezte kiemelésre méltónak a konferencia szervezője, Csermely Ákos:
• Gazdaság és média: szimbiózis vagy érdekházasság? A média polarizálódása, a csatornák bővülése és a fogyasztói szokások átalakulása miként változtatja meg a következő években e kétoldalú kapcsolatot?
• Hogyan igyekeznek a tartalomtulajdonosok olyan formátumokat és csomagokat kialakítani, amelyek vonzóak a hirdetők számára?
• Ki dönti el, melyik hír a fontos? Hogyan működnek a magyar newsroomok? Mihez igazodnak elsősorban a hírszerkesztők?
• Miként veszik figyelembe a newsroomok és hírszerkesztők az egyre nagyobb számban megjelenő blog-civil média híreit, beszámolóit?
• A blog üzleti modellje. Ismert bloggerek a motivációjukról. Meg lehet-e élni a blogból? Mit gondolnak a bloggerekről a „hivatásos” véleményformálók?
• Milyen új csatornákon és terjesztési módszerek segítségével igyekeznek a tartalomgyártók eljutni a fogyasztókhoz? Ki profitál a legtöbbet az alternatív terjesztési módokból? Milyen új üzleti modellek kialakulása várható? A terjesztőknek kétfrontos harcot kell vívniuk a tartalmakért és a fogyasztókért?
• Milyen felállást hoz az átállás? Kell-e aggódniuk a különböző műsorterjesztési platformok képviselőinek az analóg lekapcsolás közeledtével? Kinek mekkora szelet jut a jelenleg még analóg háztartások piacából? Érdemes-e harcolni ezért a piaci szegmensért?
• Ha a lakosság a nagy sávszélességben rejlő lehetőségeket felismerve „rákap” az internetes média-fogyasztásra, a kábeltársaságok könnyen kannibalizálhatják korábban stabilnak hitt műsorterjesztési alapszolgáltatásukat. Milyen stratégiával és taktikával igyekeznek ezt elkerülni?
• Meddig lehet és meddig érdemes elmenni a célcsoport-szegmentációval? Meddig osztható és mivel köthető le az közönség? Lehet-e és érdemes-e testre szabni a műsorfolyamot? Hogyan hat a szórakoztató műsorszámokra és műsor-folyamokra az OTT?
• Crossmedia hirdetések és teljesítmény alapúság. Hogyan használják ki egyes márkák a hagyományos és az új média lehetőségeit annak érdekében, hogy elérjék az elkötelezettséget és a konverziót?
• Az értékesítés hatékonyságát növelő reklámlehetőségek a tömegmédiában. A médiatervezés optimalizálásának eszközei a sajtóban, tévében, rádióban. Milyen új üzleti modellek körvonalazódnak?
• Miként lehet az egyes csatornákat és eszközöket összehasonlítani?
• Mennyire megbízható erre az elérés-/ár mutató? Mérhető-e minden esetben a konverzió? Ha nem, milyen közelítést lehetne rá használni?
• Lehet-e és ha igen, akkor mely performance based eszközket lehet a tömegmédia, tömeghirdetés-kampányaihoz illeszteni?
• A hiányzó láncszem: konverzió és e-kereskedelem. Hogyan egészítheti ki az e-kereskedelem a tömegmédia bevételeit?
• Hatékony kampánytervezés: az RCQ koncepció (elérés-költség-minőség) lehetővé teszi a teljes értéklánc / értékesítési lánc részletes elemzését, s így a kampány hatékonyságának mérését.
• Kit céloz meg a platformokon átívelő videóhirdetés? Hogyan használhatja a tömegreklám a második képernyőt?
• Mérhető-e a televízió, sajtó, outdoor hatása az online konverzióban? Miért hirdetnek offline médiában olyan online cégek és termékek, mint a Google, Árukereső, Jófogás.hu, Profession.hu?
• Hogyan változtatja meg a teljesítmény-alapú megjelenítés a hirdetők online költéseit? Hogyan optimalizálhatják a leghatékonyabban a hirdetők a befektetésük megtérülését az online kampányok során?
• Termék-elhelyezési tapasztalatok: hogyan hatott a piacra az új eszköz elérhetővé válása?
• A konverzióra törekvés általánossá teheti-e a média és a fogyasztók, sőt végső soron a hirdetők és a fogyasztók közötti közvetlen (DM, e-DM, mobil-DM, közösségi média, stb.) kapcsolatfelvételt? Mi az a Big Data, és mire lehet használni? Mi lesz az ügynökségek szerepe? Munkaerőt és know-how-t kölcsönöznek a hirdetőknek és a médiának – vagy új szerepet vállalva beállnak a szereplők közé?
• Miről árulkodnak a különböző felületek időnként szélsőséges határok között mozgó árai?Hogyan lehetne megőrizni a piac stabilitását, ha az eltérő árazási és piacszerzési stratégiák és üzleti modellek nem mutatnak irányt sem az ár, sem az érték szempontjából?
• Mobil és táblás fogyasztói szokások. Melyik eszközön tipikusan milyen tartalmakat fogyasztanak a felhasználók? Milyen minták rajzolódnak ki az elmúlt évek kutatásai alapján az egyes felhasználói csoportokban? Mennyire lehet előre jelezni a következő évek várható fogyasztói attitűdjeit és szokásait?
• Mire vágyik a mobil fogyasztó? A felhasználói igények vagy a fejlesztői ötletek generálják a fejlődést a mobilpiacon? Miből lesz addicionális bevétel, mi húzza a következő évek piacát?
• Mivel lehet a mobil platformon több pénzt keresni: meglévő tartalmak adaptálásával vagy originális tartalmak előállításával? Melyik mennyibe kerül, milyen esetben célszerű használni és mik a kockázatai?
• Milyen tartalmakat és milyen élethelyzetekben fogyasztanak a mobil eszközökön? Elsősorban a tájékozódás (hírek, információk) vagy a szórakoztatás (videók, játékok) eszköze a mobil? Válhat-e valaha a mobil az elsődleges tartalomfogyasztási eszközzé?
• Hogyan állítható a mobil és a tablet az értékesítés szolgálatába? Hogyan lehet növelni az eladott áruk és szolgáltatások mennyiségét a mobil platformra optimalizált technikákkal? Mivel növelhető a felhasználók nyitottsága e csatorna iránt?
• Hogyan lehet belső céges kommunikációra használni a mobilt?
• Bevált-e a mobil, mint promóciós eszköz? Mik a tapasztalatok, mennyire alkalmas a brand-lojalitás erősítésére, fogyasztói adatbázis-építésre vagy az értékesítés támogatására? Mekkora üzlet a mobil játékpiac?
• Hogyan alakul át a munkaerőpiac a médiában? Mire számíthat a következő években a munkaadó és munkavállaló? Kik tartanak előadást, és kik ülnek a nézőtéren a 36. Media Hungary konferencián 2031-ben?
• Túlélési gyakorlat. Kit fenyeget leépítés? Hogyan küzdhetünk ellene? Mit tehet, akivel mégis megtörténik?
• Milyen az ideális munkavállaló? Milyen készségeket és képességeket várnak el a kommunikációs területen foglalkoztatottaktól a munkáltatók? Stratégiai gondolkodókra vagy szimpla végrehajtókra van szükség?
• Megszerezni és megtartani. Hogyan lehet kialakítani és fenntartani a munkavállalói lojalitást?
• Hogyan kerülj a HR-es/fejvadász látókörébe? Personal branding, Self Brand & Self Management. Meddig érdemes elmenni az önmarketingben? Milyen mondatok verik ki a biztosítékot az állásinterjún és a motivációs levélben? Mire ugranak és mitől záródnak be a munkáltatók és a fejvadászok? Hogyan érdemes készülni az interjúra?