Ahogy az alábbiakból is kiderül, a csecsemő sajnos nem a megfelelő időpontban született. Az elektronikus kereskedelem egy viszonylag jól működő struktúrát alapjaiban változtat meg, ráadásul az új gazdasági környezet kialakítása nem megy egyik napról a másikra. Az pedig, hogy interjúalanyunk válaszaiban gyakran fordulnak elő a tervezzük, remélem, elképzelhető, feltehetően és más bizonytalanságot keltő szavak, nem lehet pusztán a véletlen műve...

Apró léptekkel előre

Marosi Ilona: – A kamara alapvetően köztestületi feladatokat, illetve a vállalkozók érdekképviseletét látja el. Tulajdonképpen egyfajta gazdasági önkormányzatnak tekinthető.

Business Online: – A vállalkozóknak ezek szerint szolgáltatásokat nyújtanak. Elképzelhető, hogy ezek közül egy az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódik?

M. I.: - Nézze, véleményem szerint az elektronikus kereskedelem még nem elég vonzó a vállalkozók számára, ezért jelenleg mi is csak puhatolódzunk. Mindenesetre a központi szolgáltató irodánk már össze van kapcsolva az Internettel. Én teljes mértékig tisztában vagyok vele, hogy ez információ, és nem elektronikus kereskedelem, de jelen pillanatban ezt tudjuk nyújtani. Egyébként pedig már gondolkozunk azon, hogy létrehozunk egy kereskedelmi szolgáltató centrumot. Ennek egyik lehetséges, de természetesen nem ingyenes szolgáltatása lenne az, hogy az érdeklődők bekapcsolódhatnak az elektronikus kereskedelembe. Ezek persze csak körvonalak, ennél többet egyelőre nem szeretnék és nem is tudnék mondani, mindenestre ez a fejlődés útja.

B. O.: – Tegyük fel, hogy holnap bekopog önökhöz egy vállalkozó, de lehet, hogy már itt vár az ajtóban, és azt mondja, szeretne boltot nyitni az Interneten. Önök miben tudnak segíteni?

M. I.: – A téma fontosságát szem előtt tartva a következő osztályülésünkön – ami november 5-én lesz – az érdeklődőknek szeretnénk betekintést nyújtani az elektronikus kereskedelem lehetőségeibe. Az osztályülés annyit jelent, hogy a kamara minden évben egyszer meghívja az összes vállalkozót, aki az adott osztályba tartozik. Ilyenkor lehetőség nyílik rá, hogy számot adjunk az elvégzett munkáról. Mi úgy gondoltuk, hogy nem csak az elvégzett munkáról számolnánk be, hanem valami érdeklődésre számot tartó, valami érdekességet hordozó lehetőséget is prezentálnánk a vállalkozóknak, azoknak, akik megtisztelnek a jelenlétükkel. Ezért úgy döntött az osztályvezetés, hogy esetleg az elektronikus kereskedelemmel, előzetesen az elektronikus kereskedelem egy válfajával, a virtuális áruházzal ismertetné meg az érdeklődőket.

B. O.: – Azt hiszem, lesz miből válogatni, hiszen már Magyarországon is sok online bolt épült fel...

M. I.: – Még ha így is van, nem szabad megfeledkezni arról, hogy napjainkban az elektronikus kereskedelem alapvetően nem a kiskereskedelemben, hanem inkább a business-to-business szegmensben jelentkezik. Azt is megmondom, hogy miért: az Internet alapvetően nem olcsó mulatság.

Csak nagyban érdemes

B. O.: – Mi benne a drága?

M. I.: – Ha én az árut nem tudom megfogni, megtekinteni, kipróbálni, akkor sokkal több információra van szükségem. Az áruról tehát pontos kép, illetve részletes leírás kell, ez pedig egy magasabban kvalifikált és jóval drágább személyzetet feltételez. Az sem véletlen, hogy az internetes eladásokat leginkább a csomagküldő szolgálatokhoz hasonlítják. Ahhoz, hogy megérje üzemeltetni a vállalkozást, széles vevőkörre és kielégítő készletre van szükség. Tehát nem érdemes a sarki fűszerboltomat földobnom az Internetre. A szállítási költségek magasak, ráadásul a katalógus tartalmának megfelelően komoly készletet kell fenntartanom, s ez is pénzbe kerül.

B. O.: – Csakhogy egy internetes katalógus akár másodpercenként is változhat. Az is megoldható, hogy mindig csak az aktuális raktárkészletnek megfelelő áruk szerepeljenek, akár mennyiségi megjelöléssel együtt. Ráadásul már olyan speciális termékek, illetve szolgáltatások is léteznek, amelyek akár az Interneten leszállíthatók...

A helyzet nem kilátástalan

M. I.: –Az Internet bizonyos szempontból valóban alkalmas a költségek csökkentésére. Például az üzletbérletet, a személyzet, illetve a raktárköltségek egy részét nyilvánvalóan megspórolom vele. Viszont a vállalkozóknak – amennyiben tényleg nyereségesek kívánnak lenni – nagy forgalmat kell elérniük. Ez pedig azt feltételezi, hogy a kereskedelem az országhatárokat is átlépi. Itt mindjárt szembe is találkozunk a fogyasztási cikkek infrastrukturális különbségeivel. Például más az áram, más a konnektor. Különbözőek a méretek, eltérőek a szabványok. Mindenesetre abba a világba, amely felé Európa kezd haladni – tudniillik hogy egységes szabványok alakulnak ki – már belefér az elektronikus kereskedelem.

B. O.: – Mi a helyzet a vásárlók szemszögéből nézve?

M. I.: – Bár sok online kereskedő hatalmas kedvezményeket ad, úgy gondolom, ez nem mehet így sokáig. Bevallom, nehezen tudom elképzelni, hogy valaki ily módon, alvás közben, tértől és időtől függetlenül produkáljon nyereséget. Egy termék árának általában 50 százaléka a beszerzési ár, a kereskedő tehát csak úgy tud igazán olcsóbb lenni, ha ezt csökkenti. A mostani helyzet mindenestre kedvez a vásárlóknak.

B. O.: – Az elektronikus kereskedelem kapcsán Magyarországon milyen intézkedésekre, rendeletekre, illetve új törvények bevezetésére lehet számítani?

M. I.: – Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, akkor mindenképpen az lenne célszerű, hogy az EU-normákat kövessük. Persze ezek még csak most vannak kialakulóban, de úgy gondolom, hogy az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos kérdések és talányok megválaszolása csak néhány év múlva, Magyarország vélt vagy remélt csatlakozásának időpontjában válik kritikussá.