Gáva Krisztián, a minisztérium jogalkotásért felelős helyettes államtitkára az erről szóló keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a kormányzat célja az, hogy a gyerekek érdekében egy hatékonyabb szabályozás lépjen életbe, és így meg tudják óvni a fiatalokat a világháló veszélyeitől, a káros tartalmaktól. Úgy vélte, a gyermekeket az interneten keresztül fenyegető veszélyekkel szemben meg kell találni az ésszerű, arányos és betartható szabályozási eszközöket.
 

Koltay András, a médiatanács tagja közölte: a végső cél nem egy önálló törvény megalkotása, hanem sokkal inkább az egyes konkrét és leginkább súlyosnak tekinthető problémák megoldására fókuszáló, több jogszabályt is érintő javaslatcsomag kidolgozása. Arra mutatott rá, hogy az internet szabályozása körüli viták nem speciálisan magyar kérdések, hanem egész Európát foglalkoztatják. Elmondta, mivel az internet nem ismer országhatárokat, a kizárólag tagállami szabályozás soha nem lehet elegendő, ezért európai vagy akár univerzális fellépésre is szükség lenne. Hozzátette: amíg az átfogó szabályozás nem születik meg, addig a tagállamoknak kell a szabályozási kérdésekkel foglalkozniuk.
 

Közlése szerint a tervezet a többi között ösztönözné a szűrőszoftverek, a gyermekvédő zárak használatának elterjesztését, valamint szűrőprogramok kötelező telepítésével óvná a kritikus tartalmaktól az iskolákban, könyvtárakban a gyermekeket. A javaslat szerint a kiskorúak védelmében a szolgáltatóknak kötelezően korhatárjelzéssel kellene ellátniuk azokat a tartalmakat is, amelyek nem esnek a "médiatartalom" törvényi fogalma alá. A koncepció az értesítési-eltávolítási eljárás bejáratott és jól működő szabályait kiterjesztené azon tartalmakra is, amelyek a kiskorúak személyiségi jogait sértik, vagy ellenük elkövetett bűncselekményt valósítanak meg. A javaslat egy úgynevezett gyermekvédelmi kerekasztalt is létrehozna, a témában érintett közigazgatási szervek bevonásával.
 

Koltay András közölte, nemcsak a hatvan civil szervezet véleményét szeretnék megismerni, hanem minden más szervezetét is, amely a kérdésben érintett. Jelezte: a munkaanyag elérhető lesz a hatóság honlapján is.
 

Miszlai Róbert, az NMHH infomédia-szabályozási főosztályának vezetője arra emlékeztetett, hogy a most egyeztetésre bocsátott munkaanyag szervesen illeszkedik a hatóság eddigi internetes gyermekvédelmi tevékenységébe. Erre példaként említette a hatóság Internet Hotline szolgáltatását, amelyen keresztül bárki bejelentést tehet, ha például erőszakos vagy pedofil tartalmakat talál valamelyik világhálós oldalon.
 

Kérdésre válaszolva azt mondta, hazai "különlegességnek" számít, hogy a magyar gyerekek jóval kevésbé érzékenyek az adatvédelmi beállítások helyes használatára. Utalt arra, hogy egy kutatás szerint minden második gyerek "teljesen nyílt profillal közlekedik a világhálón", és nem érzi ennek veszélyét.