Dr. Fehér Katalin (lásd a képen), a Budapesti Gazdasági Főiskola Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa több felsőoktatási intézmény felsőbb éves hallgatójának bevonásával végezte kutatását (mélyinterjús vizsgálat), melynek során arra kereste a választ, mennyire tudatosan építi a fiatal generáció digitális identitását, mielőtt kilép a „nagybetűs” életbe. Vagyis, hogyan van jelen a neten, milyen eszközökkel kommunikál, és mennyire tudatosan, ellenőrzi-e megjelenését, vannak-e már negatív tapasztalatai.

 

Az önazonosság nagyon fontos számukra, saját maguk szeretnének kialakítani egy képet magukról, ám az sem elhanyagolható, hogy mások mit gondolnak róluk, milyen kommentek olvashatók róluk, milyen képeken jelölik be őket a közösségi oldalakon.

 

Sokan gondolják úgy a fiatalok közül, hogy „ami nincs az interneten, az nem is létezik”. Ám többen is tapasztalták már közülük, hogy a netes tartalmakkal könnyen visszaélhetnek, így egyre többen törekednek a rejtőzködésre, ami érdekes ellentmondást mutat a fentebbi felvetéssel.

 

Ez utóbbi abból adódik, hogy sokuknak van már valamilyen negatív tapasztalata ezen a téren, vagy saját maga esett áldozatul, vagy környezetében történt hasonló. Gondolok itt a fényképek illegális felhasználására, identitáslopásra. Ezért inkább próbálnak óvatosak lenni ezen a téren.

 

Sokan például úgy vélik, az a legjobb megoldás, ha törlik az éterből diákprofiljukat, és egy teljesen újat hoznak létre. Mások úgy vélik, a munkaerőpiacra belépve egyáltalán nem lesz idejük az online jelenlétre.

 

Bár jelenleg az tapasztalható, hogy a fiatalok digitális tevékenysége a napi eseményekhez kötött, kevésbé tudatos a jövőt illetően.