Néhány közelmúltbeli esemény rávilágított, milyen gyakran – és találékonyan – próbálják ellopni adatainkat az internetes bűnözők. A paletta a „házi böngészőktől” a milliós nagyságrendű adatvisszaéléseken át az informatikai tolvajok által végrehajtott hétköznapi adatlopásokig és adathalász támadásokig terjed.
Végül minden megszerzett adat illegális kereskedelem révén az érte legtöbbet kínáló félhez kerül. Ekkor megkezdődhet az adatok illegális felhasználása a személyazonosság eltulajdonításától a bankkártyacsalásokon át a más felhasználók rendszereinek megtámadásáig. Az adatok felhasználásával esetenként nagy értékű vásárlásokat hajtanak végre (amelyeket az internetes bűnözőkhöz szállítanak ki), illetve „golyóálló” webtárhelyért fizetnek vele, amelyre előszeretettel telepítenek rosszindulatú webhelyeket. Ezek esetenkénti értéke talán nem olyan magas, de a felhasználóknak okozott veszteség igen jelentős.
Nemcsak az internetes bűnözésből származó zsákmányt árulják feketén, de az ehhez szükséges eszközöket, például a biztonsági réseket és a rendszerek gyenge pontjait kihasználó, rosszindulatú eszközkészleteket is így értékesítik. Ezek, különösen a speciálisabb és fejlettebb eszközök, a több százezer forintos kategóriába esnek.
Olyan sok pénz került az internetes alvilágba, hogy az egy valós céghez hasonlóan szervezetté és módszeressé vált. Bár a feketepiac szervezeti formája térségről térségre változó, a szervezettség ténye önmagában újdonságjellegű, mert így egyrészt több adat és eszköz kerülhet forgalomba, másrészt csökkenthető a lebukási esély.
Új infografikonunk (nagyításhoz kattinst a képre) – Internetes alvilág: Az internetes bűnözők pénzeltulajdonítási módszereinek fejlődése – feltárja, milyen árucikkeket adnak-vesznek a kiberalvilágban, hogyan szerveződik ez a feketepiac, és milyen közvetlen hatást gyakorol a felhasználókra. Kiválóan elmagyarázza, hogy a felhasználók mivel állnak szembe, amikor online adataikat védelmezik.