A szórakoztató média ma már olyannyira behálózza életünket, hogy egy nemzetközi felmérés szerint már a gyerekek is napjuk egynegyedét (8 óra) a médián függve töltik. A fiatal egyetemisták pedig még ennél is többet.
Már a nyolc óra napi médiafogyasztás is megdöbbentő, főleg ha azt nézzük, hogy gyermekekről van szó, de a szülők aránya is nagyjából hasonló. És a napi 12 óra? A fiatal egyetemisták bizony ennyi időt szánnak erre a tevékenységre.
Ha belegondolunk abba, hogy 12 óra nap fele, akkor ez az életünk fele is: vagyis a fél életünket a médiának szenteljük. A neves Emerging Adulthood szaklapban megjelent tanulmány fiatal egyetemisták médiafogyasztási szokásait vizsgálta, tizenegy különböző médiahasználatot különítve el, az internetezéstől a számítógépes játékok használatáig. A kutatók közel 500 egyetemista szokását elemezték, így állapították meg következtetéseiket.
Hogyan is oszlik meg a médiafogyasztás? Sok minden belefér a 12 órába, de a kutatás szerint a legtöbb idő az üzenetküldésre, közösségi médiára és internethasználatra jut. Persze ma már telefonról is könnyedén elérhető az internet, így nem szükséges otthon ülni ahhoz fél napon keresztül, hogy „médiát fogyasszunk”.
A kutatás természetesen azt is górcső alá vette, vajon mennyire hat a diákok (tekintve, hogy a fókuszban az egyetemisták állnak) tanulmányi eredményére ez a már-már kóros médiafogyasztás. Azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy minden része negatívan hatna az eredményekre, hiszen az olvasás kimondottan ellenkező hatást, javulást hozott magával.
A mobiltelefon-használat, közösségi média és a televízió azonban egyértelműen rossz hatással van a tanulmányi eredményekre. Elég egy jó műsor késő este, és mélyreható éjszakai csevegés, és már reggel nem is olyan könnyű kikelni az ágyból. A diákok sok órát hagynak ki, elhanyagolják az egyetemi munkát, és jellemző tünet a kialvatlanság és az élénkítő szerek használata is.
A 8-18 év közötti korosztály körében is aggasztóak a számok: átlagosan 7,5 órát töltenek valamilyen média használatával. Persze itt nem választották külön a párhuzamosan végzett cselekvéseket, pl. internet+zenehallgatás, ha ezeket is összevetnénk, bizony még aggasztóbb adatokkal szembesülnénk (kb. 11 óra).
A kutatásba az 500 egyetemista mellé 2000 gyermeket is bevontak, amely ez esetben is kimutatta a média káros hatását: azok a gyermekek, akik jobban függnek a médián rosszabb osztályzatokat érnek el az iskolában, és boldogtalanabbak.
A fiatalabb korosztály még első körben nem a neten csüng a legtöbbet, hanem a TV előtt. Aztán jöhet a zenehallgatás és a számítógéphasználat. Sajnos azonban a pozitív médiafogyasztási tényezők, mint az olvasás, sokkal alacsonyabbak.
Bár ez a nemzetközi felmérés nem tükrözi a magyar fiatalok fogyasztási szokásait, nálunk is végeztek már hasonló kutatást. A Médiatanács által tavaly végzett Kid.comm kutatás azt mutatja, hogy a hazai fiatalok médiafogyasztás nem tér el lényegében külföldi társaikétól.
Főleg hétvégén jelentős a médiafogyasztás: ilyenkor legtöbbet tévéznek – ez közel három óra, két órát neteznek, egy órát szánnak a rádiónak, és még ott vannak a számítógépes mobiltelefonos játékok is.
Nálunk is a legnépszerűbbek a közösségi oldalak, második helyen pedig a keresők állnak. Bár nem azonos a médiahasználat teljesen a külföldi trendekkel, nálunk is megközelíti a szintet, különösen hétvégén.
A szülők sem maradnak el gyermekeiktől. Az Ofcom éves jelentése szerint a brit felnőttek 7,5 órát töltenek televízió vagy számítógép előtt. Nálunk valamennyivel jobb a helyzet: a Nielsen felmérése szerint 2013 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 5 óra 18 percet töltött csak a tévékészülékek előtt.