Biztonsági réseket nyitott az amerikai hírszerzési feladatok kiszervezése

MTI Sajtóadatbank, 2013. június 12. 12:09

Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) titkos iratainak kiszivárogtatása komoly kérdéseket vet fel azzal a sietséggel kapcsolatban, amellyel a kormányzat 2001 után külső vállalkozóknak szervezte ki a hírszerzési feladatokat - írta kedden a The Washington Post.

A lap szerint az amerikai hírszerzésben soha nem bővítették ilyen ütemben az alkalmazottak számát: ma már minden negyedik közülük szerződéses és a hírszerző szervek titkos költségvetésének 70 százalékát, vagy még annál is többet magáncégek kapják. A Booz Allen Hamilton tanácsadó cég, amely Edward Snowden munkáltatója volt, a vezető helyen áll a több mint 1900 cég között, amely több tízezer hírszerzési elemzőt bocsátott a rendszer rendelkezésére. Az álláshelyek sietős betöltése során azonban hibás eljárásokat alkalmaztak. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem vettek fel elegendő belső kormányzati munkatársat, akik a szerződéseseket irányították és felügyelték volna. A folyamat részben annak az eredménye, hogy Washington még George W. Bush elnöksége alatt a kormányzati ügynökségek létszámának csökkentése mellett kötelezte el magát.
 

A hírszerzési költségvetés összértéke 2000 és 2010 között 250 százalékkal nőtt. Az NSA-nél a büdzsé megduplázódott, ezzel együtt az ügynökség fizikai infrastruktúrája is. Az NSA Washingtonhoz közeli, marylandi Ford Meade-ben található épületegyüttesének alapterülete megegyezik a Pentagonéval, az amerikai védelmi minisztérium a maga 600 ezer négyzetméterével a világ legnagyobb alapterületű irodaépülete.
 

A 2000-es évek közepére a hírszerző szervek függővé váltak a szerződéses munkatársaktól. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által alkalmazott külső munkatársak kémeket szerveztek be, az igazgatók testőrei voltak, segédkeztek a feltételezett szélsőségesek elfogásában és a titkos börtönökben a terroristagyanús személyek kihallgatásában is részt vettek.
 

A Pentagon hírszerző szolgálatai alkalmazottjainak átvilágítását végző Védelmi Biztonsági Szolgálatot (DSS) annyira túlterhelte a megnövekedett feladat, hogy 2006. április 28-án leállította a biztonsági ellenőrzéseket. A szolgálat kifutott a költségvetési keretéből és 700 ezer személy átvilágítását hagyta függőben. A kormányzat ezt a helyzetet úgy oldotta meg, hogy külső alkalmazottakat fogadott fel a biztonsági átvilágítások elvégzésére.
 

A biztonsági háttérvizsgálatok terén mutatkozó elmaradás jelentősen csökkent, és a korábban mintegy egy évig tartó, alacsony szintű átvilágítások átfutási ideje 4-6 hónapra mérséklődött, vélhetően a minőség rovására.
 

A Kormányzati Számvevő Szolgálat egy 2009-ben végzett felmérésében arra a megállapításra jutott, hogy a Pentagonnál 3500 átvilágítási vizsgálat - a vizsgált személyek csaknem 90 százalékának - esetében hiányos volt a dokumentáció. Ezek 22 százalékát mégis minden pótlólagos adatigénylés nélkül tovább engedték.
 

2011-ben több mint 4,2 millió kormányzati és szerződéses alkalmazott rendelkezett valamilyen szintű, titkos anyagokhoz való hozzáférési engedéllyel. Több mint 1,4 millió ember a szigorúan titkos adatokba is betekintést nyert. Utóbbiak közül 800 ezer tartozott a szövetségi alkalmazotti, félmillió a szerződéses és mintegy 100 ezer az egyéb kategóriába.