A dokumentum problémaként jelöli meg, hogy az uniós háztartásoknak mindössze 2 százaléka rendelkezik szupergyors, másodpercenként 100 megabit (Mbps) feletti sávszélességet kínáló internet-hozzáféréssel, holott a cél az, hogy ez az arány az évtized végére 50 százalékra emelkedjen. Gondot jelent Brüsszel szerint az is, hogy az emberek fele nem vagy alig ért a számítógéphez.
 

Az uniós jelentés szerint Magyarországon az uniós átlagnál valamivel magasabb, 26 százalék azok aránya, akik még soha nem interneteztek. Képzettség szempontjából viszont Magyarország jobban áll az uniós átlagnál, az embereknek ugyanis több mint fele, 57 százaléka közepes vagy magas szinten tudja használni a számítógépet.
 

A jelentés megállapításai szerint a szélessávú internet szinte mindenhol elérhető már az Európai Unióban, az európai háztartások több mint fele pedig másodpercenként 30 megabitnél nagyobb sávszélességű hozzáféréssel rendelkezik. Terjednek a mobileszközök is: az internetezők több mint harmada valamilyen hordozható eszközről böngészi a világhálót. A mobiltelefonos internetezők aránya 2008 óta csaknem megnégyszereződött, akkor mindössze 7 százalék volt, most 27 százalék. A negyedik generációs mobilinternet-hálózatok lefedettsége pedig egy év alatt a triplájára nőtt, 2012-ben már a lakosság 26 százaléka élt olyan helyen, ahol az LTE szolgáltatás elérhető volt.
 

Az internethasználatra vonatkozóan a jelentés rámutat, hogy 2012-ben az egy évvel korábbihoz képest 2 százalékponttal, 22 százalékra csökkent azok aránya, akik még soha életükben nem interneteztek. Ez viszont azt jelenti, hogy mintegy 100 millió uniós polgár nem használta még soha az internetet. A legtöbben túl drágának tartják, nem érdekli őket, vagy úgy gondolják, hogy nem értenek hozzá - ismerteti a jelentés. Az emberek 70 százaléka viszont most már rendszeresen, vagyis hetente legalább egyszer használja az internetet.
 

A dokumentum arra is kitér, hogy a roaming díjak, főleg a 2012. július 1-jén életbe lépett erre vonatkozó uniós rendelet miatt mintegy 5 eurócenttel csökkentek. Az internetes kereskedelem az elemzés szerint növekszik; az emberek 45 százaléka vásárol termékeket vagy vesz igénybe szolgáltatásokat a világhálón, a határokon át vásárolók aránya viszont elenyésző - mutat rá a bizottság. Terjednek az elektronikus közigazgatási szolgáltatások, illetve azok igénybevétele is: a bizottság szerint az uniós cégek 87 százaléka, a lakosságnak pedig immár 44 százaléka vesz igénybe olyan e-kormányzati szolgáltatásokat, mint amilyen például Magyarországon az ügyfélkapu.
 

A jelentés részletes adatokat és mutatókat tartalmaz minden tagállamról. Magyarország mind a lefedettség, mind az ellátottság tekintetében némileg elmarad az uniós átlagtól. A szélessávú hálózatok a háztartások 92 százalékát érik el az unió 95 százalékos átlagával szemben, míg tényleges előfizetéssel az unióban a családok 72,5 százaléka, Magyarországon 68 százaléka rendelkezik. A fejlett, harmadik generációs mobilinternetes lefedettség Magyarországon alig néhány tizedszázalékkal marad el a 27-ek átlagától, és szinte csaknem minden háztartást elér, 96 százalék körüli.
 

Az internet-előfizetésekkel kapcsolatban az derül ki a jelentésből, hogy Magyarországon vásárlóerő-paritáson számítva az internet-előfizetések árai magasabbak az uniós átlagnál, legyen szó akár önmagában álló internet-előfizetésről, akár telefonvonallal vagy kábeltévé-szolgáltatással összekapcsolt csomagról. Önmagában a 8 és 12 Mbps közötti sávszélességet kínáló internet-előfizetés Magyarországon 2013-ban átlagosan, vásárlóerő-paritáson számolva 45,2 euróba, telefonvonallal együtt 45,9 euróba, tévé-előfizetéssel és telefonvonallal együtt pedig csaknem 55 euróba kerül havonta. Az uniós átlag az internet esetében 2013-ban mintegy 29,8 euró volt, a csomagok pedig 38,9 illetve 50,4 euróba kerülnek, így az internet-előfizetés önmagában jóval drágább Magyarországon az uniós átlagnál, a csomagok árai viszont a tavalyi évhez képest jelentősen mérséklődtek, de továbbra is valamivel magasabbak az uniós átlagnál.