Az internet a pénzügyi területen is komoly változásokat hozott az utóbbi években: először az internet használatának tömegessé válása, az utóbbi időben pedig az okostelefon és tablet platformok elterjedése okoz átrendeződéseket az ügyfelek bankolási szokásaiban és a bankokkal szembeni lakossági elvárásokban.

 

A hazai banki ügyfelek körében az internet immár a második legfontosabb információs csatornává küzdötte fel magát, a pénzügyi tudatosság és megtakarítási képességek növekedésével pedig egyre jellemzőbb, hogy leginkább az internet segítségével követik az ügyfelek a pénzügyi világ eseményeit és a tőzsdei híreket. Emellett már a tranzakciók nagy részét is elektronikusan indítják sokan, az online bankolás feltartóztathatatlanul terjed a hazai piacon is.

  

A GfK Retail Banking Monitor felmérés aktuális, teljes lakosságra vetített adatai alapján a magyarok 19 százaléka intézi banki ügyeit az interneten keresztül. Ez a régió országai között közepes eredménynek számít, bár a számunkra fontos referencia országok között a netbankolók aránya érezhetően magasabb. Az osztrák 75 százalékot nehéz lesz gyorsan utolérni, de sokat kell még fejlődni ahhoz is, hogy megelőzzük Csehországot, Szlovákiát vagy Szlovéniát e tekintetben, ráadásul Lengyelország is „több, mint egy fejjel” jár előttünk az ott tapasztalható 26 százalékos aránnyal.

 

Reményre adhat okot, hogy a 83 százalékos arányt elérő banki ügyfelek körében ez a szám valamivel magasabb hazánkban: a GfK RBM kutatásának adatai alapján már minden ötödik banki ügyfél használja valamelyik online banki felületet ügyeinek intézésre, a 15-59 éves internetezők körében pedig közel 60 százalék, azaz a többség.

 

 

A netbank használata – ahogy általában az internetezés is – leginkább az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a 20-39 évesek és a megyeszékhelyen vagy a fővárosban élők körében magasabb. A kivételt a 15-19 éves korosztály jelenti, amelynek túlnyomó többsége nagyon aktív az interneten, de banki igényekkel és kapcsolattal még nem rendelkeznek, ezért körükben az online banki ügyintézés terén komoly kiaknázható lehetőségek állnak rendelkezésre. A netbank kevésbé népszerű az 50 évnél idősebbek, az érettségivel nem rendelkezők és a falusi, kisvárosi lakosság körében. 

 

„Az internet bank, mint csatorna egyre fontosabb lesz, a jövőben az online banki penetráció további növekedésével számolunk. A mostani középiskolások nagyon aktívan használják az internetet, így ők – ha elkezdik egyetemi tanulmányaikat, vagy munkába állnak –, aktív bankhasználókká válnak, és várhatóan az online csatornát fogják előnyben részesíteni. Bár az internet penetrációban nem várunk drámai növekedést a következő években, hiszen az idősebbek és a falusi lakosság körében nem fog jelentősen emelkedni az internetezők aránya, a netbanki szolgáltatások kínálta előnyöket körükben is egyre többen fogják felismerni, így a penetráció pár százalékos emelkedése körükben is valószínűsíthető” – állítja Dunai Albert, Client Group Lead, GfK Hungária.

 

Az adatokból egyértelműen látszik, hogy ha egy ügyfél elkezdi használni a netbankot, egyre ritkábban keresi fel a bankja valamely fiókját. Ha lehet, inkább az interneten keresztül utal vagy ellenőrzi számlaegyenlegét – a bankok nagy örömére. A bizalom és a rutin az ügyfelek egy jelentős részénél megvan az online csatorna irányába. A jelenlegi hazai online banki rendszerek már a banki szolgáltatások igen nagy részét elérhetővé tették az interneten keresztül, ám fejlődési lehetőség még így is van.

 

Az internethasználat hatása a bankfiók látogatások gyakoriságára a 18-49 éves internetezők körében (az adatok százalékban kifejezve)

 

 

Forrás: Digital Connected Consumer, GfK Hungária

 

A jövő a játékos megoldások és kreatív hűségpont gyűjtő promóciók alkalmazása felé mutat, de más, online pénzügyi megoldások, innovációk is jelen vannak a fejlettebb piacokon. Az amerikai piacon több olyan innovatív online szolgáltatás jelent meg az utóbbi években, amelyek a lakosság tagjait segítik a pénzügyek menedzselésében, hiteleik törlesztésében vagy a megtakarításban. Ezek az innovációk legtöbbször nem a bankoktól, hanem olyan független cégektől származnak, amelyek felismerték, hogy az ügyfelek többsége járatlan a pénzügyek terén, ezért segítségre szorul.

 

„Az ilyen innovatív szolgáltatások fő erőssége, hogy a fejlesztés során az ügyfelek logikájából és valós igényeiből indulnak ki. Ezért az ügyfelek könnyen megértik és használják a szolgáltatásokat, azok segítséget nyújtanak számukra. A megoldások közül több olyan is van, amelyeket viszonylag egyszerűen be lehetne építeni az online banki felületekbe, ezzel jelentősen növelhető lenne az ügyfélélmény, amely magasabb hűséghez és aktívabb online bankhasználathoz vezetne. Érthető, hogy a jelen körülmények között a bankok nem tudnak, mernek komolyabb fejlesztéseket végrehajtani felületeken, de ha hasonló szolgáltatások megjelennek Magyarországon is, félő, hogy a bankok versenyhátrányba kerülnek, hiszen az új szolgáltatások komoly hatást fejthetnek ki a piacra” – véli Dunai Albert.