Az Illinois-i Egyetem chicagói intézményének (UIC) tudósai a ma elérhető egyik legfejlettebb mesterségesintelligencia-rendszert, a ConceptNet 4-et vetették alá egy olyan IQ-tesztnek, amelyet az Egyesült Államokban használnak beiskolázásra váró gyerekek kognitív - észlelési, megismerési, emlékezeti, gondolkodási és tanulási - képességeinek a felmérésére.

A kísérlet során a teszt szóbeli feladványaira kellett "válaszolnia" a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) kifejlesztett ConceptNet 4-nek. Az eredmények azt mutatták, hogy a korszerű rendszer hozzávetőleg egy átlagos négyéves kisgyerek intelligenciaszintjével rendelkezik, azzal a különbséggel, hogy a legtöbb gyerektől eltérően a ConceptNet 4 fölöttébb egyenlőtlen teljesítményt nyújtott: egyes területeken lényegesen jobb volt, másokon sokkal rosszabb.

"Ha egy gyerek eredményei ennyire ingadoznának, azt akár annak tüneteként is lehetne értelmezni, hogy valami baj van vele" - idézte a ScienceDaily.com tudományos portál Robert Sloant, az UIC számítógép-tudományi tanszékének professzorát, a tanulmány vezető szerzőjét. (A teszt tanulságait a mesterséges intelligenciával foglalkozó országos konferencián ismertették szerdán a kutatók a Washington állambeli Bellevue-ben.)

A ConceptNet 4 kiválóan szerepelt az átlaghoz képest a szókinccsel kapcsolatos kérdéseknél és a hasonlóságok felismerésénél. Csúfosan megbukott viszont a "miért" jellegű feladatok megértésénél és megválaszolásánál.

Mint a tudós kifejtette, mesterséges intelligencia létrehozásánál a legkeményebb problémát olyan számítógépes program kidolgozása jelenti, amely megfontolt, a tények egyszerű felismerésén alapuló, a legtöbb ember számára értelmesnek és helyesnek látszó ítéletet képes hozni - vagyis használja a "józan eszét".

A mesterséges "józan ész" megalkotása azonban eddig még nem sikerült a fejlesztő mérnököknek. A leginkább azért nem, mert borzasztó nagy adat- és ténybázis megteremtését igényli, beleértve egy olyan képesség beépítését is, amely bizonyos dolgok tudását teljesen nyilvánvalónak tekinti. A professzor hasonlatként azt hozta fel, hogy egy számítógépbe be lehet programozni, milyen fokon fagy meg a víz, az ember viszont magától tudja, hogy a jég hideg.

A különbséget azzal magyarázta, hogy az ember egész életén át tanul, és már kisgyerekkorában megkezdi a világ felfedezését. Például rájön, hogy nem minden tárgyat szabad leverni, mert eltörhet, vagy hogy a kutya és a macska nem szereti, ha meghúzzák a farkát - mondta a tudós.

Véleménye szerint "messze vagyunk még egy olyan, józan ésszel rendelkező mesterségesintelligencia-program kidolgozásától, amely egy nyolcéves gyerek felfogóképességi szintjén képes megválaszolni fogalmi kérdéseket".

(http://www.sciencedaily.com/releases/2013/07/130715151059.htm)