Így szurkoltunk a vizes vb alatt
Nemcsak élőben, a helyszínen vagy a TV képernyője előtt ülve szurkoltuk végig a 2017-es vizes vb-t. Aktívak voltunk a közösségi médiában is, szinte minden részeredményt és eredményt azonnal kommentált a magyarok jó része. Az elmúlt napokban leggyakrabban a #hajrá magyarok, a #vizilabda és a #duna aréna hashtag-eket írtuk le – derült ki az adatbányászattal foglalkozó Clementine elemzéséből.
A közösségi oldalak közül a magyarok leggyakrabban a Facebook-ot használják, így a vizes vb alatt is itt született a legtöbb bejegyzés. A szurkolók több, mint háromezer nyilvános bejegyzésben osztották meg, hol és hogyan szurkolnak a magyar sportolóknak, milyen eseményeken vettek részt vagy melyik sportág a kedvencük. Kommentálták természetesen az eredményeket is.
Az adatbányászattal foglalkozó Clementine azt vizsgálta, milyen hashtag-eket és szavakat, kifejezéseket használtunk a leggyakrabban az elmúlt napokban, a vb-vel kapcsolatban, nem számítva a hivatalos, minden bejegyzésben előforduló #fina, #finabudapest, #avizosszekot kifejezéseket.
A cég egy rövid, de igen látványos videóban foglalta össze napi bontásban az eredményt. A #hashtag-ekből, szógyakoriságokból gyakorlatilag kirajzolódik a teljes program. Így például a nyitónapon még a #megnyitó vezetett, majd később az egyes sportágak, sportolók nevei, valamint a #döntö kifejezések is beléptek. A teljes vb ideje alatt leggyakrabban a #hajrá magyarok, a #vizilabda és a #duna aréna hashtag-eket írtuk le.
A sportágak közül a #szinkronuszas, a #toronyugras, az #úszás és kapcsolódó szavak (számok) mint a távokat jelző 200, 400 vagy a versenyszámokra utaló vegyes, váltó, valamint a #vizilabda kifejezések szerepeltek leginkább, ezek közül is kiemelkedett a #vizilabda. A sportolók közül pedig a legtöbbször Cseh László, Hosszú Katinka, Kenderesi Tamás neve szerepelt a vizsgált szövegekben.
„A szövegbányászat célja, hogy a nagy mennyiségben, ömlesztett, szöveges formában rendelkezésre álló adatokból strukturált információt nyerjünk ki. Erre volt szükségünk, amikor arra voltunk kíváncsiak, hogy a vizes világbajnokság ideje alatt hogyan alakulnak a vélemények a social médiában. Letöltöttük tehát a #finabudapest2017 és #avizösszeköt hashtaggel ellátott nyilvános bejegyzéseket. Az adatokat rendszereztük és elemezhető formába hoztuk, különválasztottuk a hashtageket, a bejegyzés szövegét, valamint időpontját. Ezeket nem manuálisan, hanem szövegbányászati eszközökkel dolgoztuk fel, az IBM SPSS platformba integrált magyar nyelvi elemzésre képes Clemtext megoldásunk segítségével. A szövegbányászat angol nyelvterületen már régóta alkalmazott technológia, sokan használjuk is a rá épülő alkalmazásokat, amikor például a telefonunkon a Google Asszisztenst vagy Siri-t hívjuk segítségül. Magyarországon azonban ma még kevesen látják, vagy legalábbis kevesen használják ki az ezen adatokban rejlő lehetőségeket, pedig a technológia már magyar nyelven is adott” – mondta Körmendi György, a Clementine ügyvezető igazgatója. A Clementine immár 10 éve foglalkozik aktívan magyar nyelvű szövegbányászattal, ez idő alatt több magyar nagyvállalatnál, szervezetnél támogatta a technológia bevezetését és egyedi üzleti alkalmazások implementációját, melyek mind a Clemtext megoldás révén jöttek létre.
Kapcsolódó cikkek
- #Varosipezsges: Kampány indul a Z generáció digitális edukációjáért
- Világszerte egyedülálló beszédfelismerő rendszer fejlesztésére kerül sor a Nextent Informatika Zrt. vezetésével
- Egyedi elemző megoldással segíti a Magyar Vízilabda Válogatottak munkáját a Vodafone és a Nextent
- A fogyasztók digitális DNS-ének megértésén múlik az online kiskereskedelem jövője
- #zöldenjobb: bezöldül az internet a környezetvédelemért
- NMHH: a felelős médiának ismernie kell az öngyilkosságok megjelenítéséhez ajánlott szerkesztési elveket
- A Mac-es felhasználók kétszer aktívabb szerelmi életet élnek
- NMHH: Újabb döntés a megkülönböztetéstől mentes internetezésért
- A gyerekek elégedetlenek szüleik online viselkedésével
- A Kaspersky Lab jelenti: irigyek vagyunk online barátainkra és még rossz kedvünk is lesz tőle
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Országszerte elérhetővé válik a Netrevalók program
A Netrevalók program sikeres tavalyi indulása után idén az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel kötött megállapodással országos szintűvé válik a kezdeményezés, és 27 fővárosi könyvtár mellett 48 vidéki intézmény is csatlakozik a programhoz. Így összesen már 45 településen lesz elérhető a generációk digitális edukálását célzó program. A digitális infrastruktúra fejlesztése érdekében a Magyar Telekom a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Informatikai és Könyvtári Szövetség részére 100- 100 darab monitort adományoz a programban résztvevő könyvtárak számára.
Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban
Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 diákcsapatát. A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség hívószavára összesen 120 jövőformáló és kreatív pályázat érkezett az ország számos pontjáról. A továbbjutók új készségekkel és ismeretekkel gazdagodhatnak a Megoldások a holnapért speciális tanulási platformján, hogy újszerű megoldást dolgozhassanak ki az általuk felvetett problémára. Az oktatási anyagok összeállításában, a diákok tervezői gondolkodásának elmélyítésében idén ismét kulcspartner a Cellux Csoport. A csapatokat támogató tanárok mentorálásában a Hősök Tere Alapítvány ad szakmai segítséget.
Még szélesebb körben elérhetők a Galaxy AI funkciók a One UI 6.1 frissítéssel
Még több Galaxy felhasználó léphet be a mobil AI új korszakába: a One UI 6.1 frissítéssel korábbi készülékeken is elérhetővé válnak a Galaxy AI funkciók március 28-tól. A Galaxy S23 széria, az S23 FE, a Z Fold5 és a Z Flip5 készülékek, valamint a Tab S9 termékcsalád tagjain is elérhetők lesznek azok a lehetőségek, melyeket az idén bemutatott Galaxy S24 széria felhasználói már kipróbálhattak.
A telefonálástól a nagyképernyős streamelésig – így alakította át az életünket 3 évtized alatt a mobiltechnológia
1994. március 26-án, 30 évvel ezelőtt indította a Yettel az első kereskedelmi GSM szolgáltatást Magyarországon, akkor még Pannon GSM néven. Nem csak a márka, a mobiltechnológia is számos újításon ment keresztül a három évtized alatt. Az akkoriban még csak hangszolgáltatást nyújtó méregdrága belépési díjtól indulva mára korlátlan hang- és adatcsomagok, szélsebes mobilinternet érhető el megfizethető áron, mind mobilon, mind az otthonokban, mobilhálózati alapokon. 30 év fejlődése, aminek mára a lakosság és az üzleti felhasználók is a nyertesei lettek.
Kreatív megoldásokkal építenének fenntartható jövőt a Zöld kód pályázat döntősei
Március 23-án rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! pályázat döntőjét. A legjobb ötletekkel érkezett csapatok közül a fiatalabb korosztályt egy Scratch-meccs várta, míg a nagyobbak szakmai mentorok segítségével valósíthatták meg a fenntarthatósági problémákra reflektáló robotötleteiket. A 6 millió forint összdíjazású pályázattal a Vodafone Magyarország Alapítvány célja, hogy a fiatalokat arra buzdítsa, gondolkodjanak és tegyenek azért, hogy a digitalizációt a fenntartható jövő szolgálatába állítsák.