Mi kell a digitális jól-léthez?

forrás: Prím Online, 2018. február 19. 16:16

Fontos erény az önbizalom, de csak akkor, ha megfelelő önismerettel párosul. Így van ez a digitális írástudás területén is. A nemzetközi ECDL Alapítvány Európában, Indiában és Szingapúrban végzett felmérést a digitális készségekről – a tanulságok a magyar munkáltatók és munkavállalók számára is több mint megfontolandóak.

Az ECDL Alapítvány Perception & Reality felmérése is bizonyítja: az önismeret olykor csalóka lehet. Ilyen szempontból a munkáltatóknak is kockázat, ha a munkavállalók digitális kompetenciáit csak „önbevallás” alapján ítélik meg. Az ECDL Alapítvány felmérése alapján – melynek módszertanát és fontosságát a CEPIS, az Európai Professzionális Informatikai Társaságok Tanácsa is kiválóra értékelte – hatalmas különbség van a felhasználók önértékelés szerinti digitális kompetenciája és tesztekkel igazolható, valódi ismeretei között. Az ausztriai vizsgálat szerint például a felmérésben részt vevők 94 százaléka átlagosra vagy annál sokkal jobbra értékelte magát – míg a makacs tények szerint csak 39 százalékuk ugrotta meg a követelményeket.

 

Ugye hogy senkinek sem jó, ha ez már éles helyzetben, egy munkahelyi szituációban derül ki? Az Európai Bizottság iniciatívája hangsúlyozza, hogy napjainkban a digitális írástudás azonos fontosságú, mint az írás-olvasás és számolás képessége. Nincs ez másként Magyarországon sem, ahol a kormányzat is tudatában van annak, hogy az állampolgárok jól-létéhez a digitális jólét elengedhetetlen.

 

 

A kormányzat Digitális Oktatás Stratégiájával összhangban a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) mindent elkövet a lakosság digitális írástudás szintjének emeléséért. Sokan az ismereteik, az igényeik vagy az infrastruktúra hiányosságai miatt eleve nem jutottak hozzá eddig a digitális léthez szükséges tudáshoz – de még a „digitális bennszülöttek” korosztályában sem egyértelmű a digitális írástudás. (A „bennszülötteket” tanító tanárokról nem is beszélve… - nekik külön is kínálnak megoldást.)

 

Az NJSZT célja, hogy – akár a gamifikáció eszközeivel, akár tudományos felmérések támogatásával – felhívja a döntéshozók és a lakosság figyelmét az önértékelés és valóság közötti különbség veszélyeire. A hibás percepciót feloldó egyik legjobb megoldás az, amit összefoglaló néven ECDL-nek nevezünk: döntő fontosságúnak tartják, hogy a digitális írástudás évtizedek óta jelenlévő, de folyamatosan – az infokommunikációs fejlődéssel lépést tartva - naprakész rendszere, az Európai Számítógép-használói Jogosítvány méltó helyet kapjon a jövőben – mert a jövőhöz egy nemzetközileg elfogadott rendszer a legstabilabb alap.

 

Hazánkban eddig félmillióan csatlakoztak az ECDL rendszeréhez, az ECDL bizonyítvány számos munkakörben ajánlott és/vagy szükséges. Az üzleti szektorban például az IT Services Hungary, a Focus Consulting Kft., az állami szektorban többek között az Oktatási Hivatal tartozik azon intézmények közé, ahol a munkavállalóknak szükséges vagy előny az ECDL bizonyítvány. De a jó példák között említhetnénk a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságát éppúgy, mint a Kiszombori Szociális és Gyermekjóléti Intézményt.

 

Az NJSZT a múlt év végén akkreditálta a KKM Oktatási és Rekreációs Kft-t, mint ECDL-vizsgaközpontot, amely a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársait oktatja és vizsgáztatja majd ECDL modulokból. A képzésen való részvételt és a vizsgázást a munkahely támogatja.

 

A munkakeresők és munkavállalók igényeik és lehetőségeik szerint válogathatnak az ECDL rugalmas modulrendszerében, melyek nemcsak az informatikai alapokat érintik, de az olyan, legkorszerűbb területeket is, mint az IT biztonság.

 

Az ECDL segít, hogy az önértékelés és a valóság közelítsen egymáshoz. Hogy az önbizalmunk erősödjön, s önértékelésünk reális alapokon nyugodhasson, bizonyítsuk ismereteinket az ECDL a hazai és az európai munkáltatók számára is hiteles bizonyítványaival!

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A telefonálástól a nagyképernyős streamelésig – így alakította át az életünket 3 évtized alatt a mobiltechnológia

1994. március 26-án, 30 évvel ezelőtt indította a Yettel az első kereskedelmi GSM szolgáltatást Magyarországon, akkor még Pannon GSM néven. Nem csak a márka, a mobiltechnológia is számos újításon ment keresztül a három évtized alatt. Az akkoriban még csak hangszolgáltatást nyújtó méregdrága belépési díjtól indulva mára korlátlan hang- és adatcsomagok, szélsebes mobilinternet érhető el megfizethető áron, mind mobilon, mind az otthonokban, mobilhálózati alapokon. 30 év fejlődése, aminek mára a lakosság és az üzleti felhasználók is a nyertesei lettek.

2024. március 27. 16:55

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09

Nők az informatikában – Számít a nemek aránya a munkahelyen?

2024. március 12. 20:53

Szemünk előtt zajlik az e-kereskedelem mohácsi csatája

2024. március 6. 13:05