A bíróság szerint is jogszerű volt a DIGI kizárása az 5G-s frekvenciák értékesítési eljárásából
A Fővárosi Törvényszék elutasította a DIGI Communications N.V. keresetét, melyben a cég jogszerűtlennek vélte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kizáró határozatát az 5G-s frekvenciák értékesítési eljárásából. A bíróság megállapította, hogy az NMHH jogszerű és helytálló jogértelmezéssel megalapozott döntést hozott az ügyben. A cég fellebbezhet a Kúriánál.
A Fővárosi Törvényszék november 4-én ítéletében többek között megállapította, hogy az NMHH objektív tények és jogszerű indokok alapján zárta ki a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. anyacégét az eljárásból. A bíróság álláspontja szerint az NMHH a tényekből kiindulva helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a DIGI Kft. azért nem jelentkezett közvetlenül a frekvenciaaukcióra, mert észlelte, hogy vele szemben kizáró ok állna fenn, és ezért az anyavállalat tette ezt meg helyette. Az ítélet rögzíti azt is, hogy a hatóságnak joga és kötelessége volt vizsgálni a jelentkező mögöttes szándékát is, és az NMHH a Digi Kft. anyavállalatának kizárásakor megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a cég valódi célja nem a frekvenciahasználati jogok saját hasznosítása volt, hanem az esetlegesen elnyert jogok átadása a Digi Kft.-nek. A bíróság egyetértett az NMHH-val abban, hogy az anyacég jelentkezésével a hatóságot meg akarta téveszteni, és részvétele sértette volna az árverési eljárás tisztaságát.
Ezen felül a bíróság a Digi Communications N.V. érvelését elutasítva megállapította, hogy a hatóság az árverési dokumentációt az európai uniós szabályrendszernek megfelelően alakította ki, és valamennyi részvételi feltétel arányos, objektív és diszkriminációmentes. Részletes vizsgálat alapján jogszerűnek ítélte meg a bíróság azt a feltételt is, hogy az eljárásban csak olyan cég vehet részt, amellyel szemben versenyjogi jogsértés megállapítására az árverési eljárás megindítását megelőző 24 hónapban nem került sor. Ítéletében a bíróság hangsúlyozta, hogy a Digi Communications N.V. érvelésével ellentétben a gazdasági versenyre kifejezetten korlátozó hatással lenne, ha a hatóság a bizonyítottan nem a tisztességes piaci verseny szabályai szerint eljáró piaci szereplők részvételét és a kiemelt állami vagyon megszerzésének lehetőségét engedélyezné.
A bíróság szerint alaptalan volt a DIGI Communications N.V. azon érvelése is, hogy az NMHH a kizáró okok vizsgálatát kiterjesztette a DIGI vállalkozáscsoportra, míg a többi jelentkezőnél a vállalatcsoport többi tagját nem vizsgálta.
A cég több más ponton is támadta az NMHH határozatát, többek között az uniós joggal ellentétesnek akarta beállítani, de a bíróság ezeket az érveket is egységesen elutasította. A bíróság megállapította, hogy az NMHH megfelelően feltárt és tisztázott tényállás alapján, jogszerű és helytálló jogértelmezéssel megalapozott döntést hozott az ügyben.
Előzmények
Az NMHH tavaly nyáron indította el a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávok használati jogosultságainak értékesítési eljárását. Az árverésre 2019. augusztus 8-án négy mobilszolgáltató jelentkezett, az alaki vizsgálat után pedig a hatóság nem vette árverési nyilvántartásba a DIGI holland anyavállalatát. A cég ezután fellebbezett az NMHH döntése ellen, a másodfokú hatóság pedig november 27-én közölt végzésében helybenhagyta az alaki vizsgálat eredményét. A hírközlési szolgáltató ezután bírósághoz fordult, amely megállapította, hogy keresete megalapozatlan.
Kapcsolódó cikkek
- Kezdődik a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es frekvenciasávok értékesítése
- Magyar–román együttműködés a Mozi+ helytelen korhatárbesorolása miatt
- Újabb frekvenciaárverést készít elő az NMHH
- Közel 75 millió forintos támogatás rádiós műsorgyártásra
- Tovább szólhat a Kunság Rádió és a Halas Rádió
- Hogyan alakítja a hírközlési piacot és szabályozást a koronavírus?
- Tizenkilenc televízió és rádió kap több mint 115 millió forintos támogatást
- Médiatanács: A járvány miatt könnyítést kapnak a testület által támogatott médiaszolgáltatók
- A Való Világ miatt büntetett a Médiatanács
- Médiatanács: 166 millió forint támogatás közösségi rádiók és televíziók rezsiköltségeire
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Az LG OLED evo televíziók már a negyedik egymást követő évben kapják meg a környezetbarát minősítést
Az LG 2024-es OLED evo televíziói megkapták a Carbon Trust* szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről** és szén-dioxid méréséről*** szóló tanúsítványait, valamint a Société Générale de Surveillance (SGS) környezetvédelmi védjegyét****, amellyel az LG folyamatos ESG-kezdeményezéseit immár negyedik egymást követő évben ismerték el. Az LG legújabb OLED tévéi továbbá kiérdemelték az Intertek újrahasznosítási tanúsítványát*****, amely immár második éve bizonyítja ezen a téren is az LG környezetvédelmi felelősségvállalását.
Megjelentek az első HMD okostelefonok
A Human Mobile Devices (HMD) bemutatta első saját gyártású okostelefonjait: megérkezett a HMD Pulse Pro, HMD Pulse+ és HMD Pulse. A Pulse kollekció már most lefekteti a HMD designalapjait: merész vonalvezetés, egyedi tónusok, modern és letisztult esztétika, elegáns kialakítás, előkelő formatervezés – és mindez elérhető áron.
A Samsung legújabb képernyői az AI TV-k új korszakát hozzák el
A Samsung az Unbox & Discover eseményen mutatta be 2024-es Neo QLED 8K és 4K, valamint OLED televíziókból és hangprojektorokból álló portfólióját. A világ egyik élvonalbeli televíziógyártójaként elismert Samsung idén bevezetett készülékei olyan hatékony, mesterségesintelligencia (AI)-alapú funkciókkal rendelkeznek, amelyek minőségibb otthoni szórakozást kínálhatnak.
Kiderült, hogy állnak a magyarok a robotokhoz
Idén is kitárta kapuit a HVG Állásbörze, ahol több mint száz munkaadóval személyesen és hibrid formában is találkozhattak azok az álláskeresők, akik ellátogattak április 17-19-e között a Papp László Budapest Sportarénába. Mindenki kedvence, a Bastion Group robotkutyája is jelen volt az eseményen, ahol hatalmas volt az érdeklődés a robotika iránt.
Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.