Hogyan ítéljük meg a gépek döntéseit? – A gépnél az eredmény, az embernél a szándék számít
Az emberek másképp ítélik meg az emberek és a gépek döntéseit. Mi határozza meg a hozzáállásunkat, és hogyan viszonyulunk az emberhez hasonló robotokhoz? César A. Hidalgo, a Corvinus professzora az egyetemen megtartott nemzetközi konferencián ismertette kutatásának legújabb eredményeit.
Képzeljük el, hogy szörnyű autóbaleset történt, és emberek sérültek meg. Attól függően, hogy egy mesterséges intelligencia technológiát használó önvezető autó vagy egy emberi sofőr okozta a balesetet, másképp ítéljük meg a helyzetet. César A. Hidalgo, a Corvinus kutatója az egyetemen szeptember végén megtartott 14. IEEE Nemzetközi Kognitív Infokommunikációs Konferencia plenáris előadásában több hasonló helyzetet és az ezekről alkotott képzeteinket vizsgálta. A Toulouse-i Egyetem Mesterséges és Természetes Intelligencia Intézete (ANITI) és a Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Institute for Advanced Studies Intézet Kollektív Tanulás Központjának vezetője a gazdasági komplexitás, az adatvizualizáció és az alkalmazott mesterséges intelligencia területén végzett munkájáról ismert.
“A pszichológiánk nagymértékben meghatározza, hogyan látjuk a mesterséges intelligenciát" – állította rögtön előadása elején. A pszichológia azt sugallja, hogy az embereknek az elméjükben különböző modelljeik lehetnek az emberekre és a gépekre vonatkozó érzékelésre, és ezért másképp is fogják kezelni őket. Azáltal, hogy a résztvevőknek olyan forgatókönyveket mutatott, amelyekben a szándékosság, az ártalom és a bekövetkezett rossz szintje változott, a kutató és szerzőtársai erkölcsi funkciókat tudtak kifejleszteni, és láthatták a különbségeket a gépek és az emberek döntéseinek megítélésében.
Minél hasonlóbb a gép az emberhez, annál inkább hasonlít döntéseik megítélése is
Kiderült, hogy hiba esetén vagy hibáztatjuk, vagy felmentjük az embereket. Más embereket hajlamosak vagyunk a kárt okozó szándékuk észlelt mértéke alapján megítélni. Ezzel szemben a gépeknek nem vagyunk hajlandóak ekkora cselekvőképességet tulajdonítani. "Amikor az emberek a gépek felett ítélkeznek, akkor az eredmény számít a legtöbbet" – magyarázta a professzor. Képzeljünk el például egy katasztrófát, amikor emberek élete forog veszélyben és mentőakciót indítanak a megmentésükre. Kudarc esetén az emberek hajlamosak keményebben megítélni a gépeket, mint a küldetésért felelős embereket.
Így felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha egy gépet emberhez hasonlónak és nagyfokú cselekvőképességgel rendelkezőnek érzékelünk. A kutató és kollégái randomizált kísérletekben manipulálták az emberek gépekkel kapcsolatos percepcióját, hogy megvizsgálják, vajon az emberek az emberhez hasonlóbb gépeket hasonlóbban ítélik-e meg, mint az embereket.
A kutatók négyféle géptípusra dolgoztak ki különböző leírásokat, és kiderült, hogy a cselekvőképesség és a tapasztalat érzékelése megváltoztatja az ítéletünket. Más szóval, azt akarták kideríteni, mi történik, ha úgy érzékeljük a gépeket, mint amelyek képesek érzéseket megtapasztalni, problémákon gondolkodni és önállóan cselekedni. „Azokat a gépeket, amelyeket közelebb érzékelünk az emberhez, hajlamosak vagyunk az emberhez hasonlóbbnak megítélni" – mesélt a professzor a fő megállapításukról. Megállapította, hogy számos kérdés merülhet fel a kísérletek alapján, mivel a gépekről alkotott képzetünk könnyen manipulálható.
Hidalgo "How Humans Judge Machines" című könyve, amely 2021-ben jelent meg az MIT Press kiadónál, tovább részletezi a témát. Az eredményeket ingyenes online videóelőadásban feldolgozta, amely itt érhető el.
Kapcsolódó cikkek
- Nem csupán fejlesztők, hanem AI-fejlesztők lehetünk az SAP segítségével
- A UPS októbertől mesterséges intelligencia segítségével végzi a vámkezelést Európa szerte
- Ki kell ereszteni a szellemet a palackból!
- Friss kutatás: Tartanak tőle, de használnák az AI-t a kisvállalkozók
- Már a házhoz rendelt csomagokat is AI segítségével készíthetik össze Magyarországon
- Hogy vallana szerelmet a TikTokon Rómeó? A Telekom Kraft AI Bajnokságán akár ez is kiderülhet
- Magyarországon is elkezdték blokkolni az AI robotok hozzáférését a weboldalak
- Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok
- Mesterséges intelligenciával fejlesztő cégek pályázatát várja a Magyar Telekom
- Magyar kutatói együttműködésben összegezték a mesterséges intelligencia hatásait
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
TECHXPO 2024: Már közel 360 ezren töltötték le a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást
Megnyitotta kapuit a TECHXPO 2024, Közép-Európa legnagyobb tech csúcstalálkozója Budapesten. A négynapos rendezvény fajsúlyos nemzetközi konferenciaprogrammal indult, melynek nyitóelőadását Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter tartotta a Digitális Állampolgárság témájában. Előadott még a konferencián többek között Gerd Leonhard, a világ TOP 10 jövőkutatóinak egyike, Hong-Eng Koh, a Huawei Technologies globális közszolgálati iparági vezető kutatója, illetve Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója is.
A Tenstorrenttel közösen fejleszti mesterségesintelligencia-megoldásait az LG
Az LG Electronics (LG) és a Tenstorrent bejelentette, hogy kibővítették együttműködésüket, amelynek célja a globális piacra szánt SoC-k, (System-on-Chips, azaz egylapkás rendszerek) fejlesztése. A partnerség révén az LG célja, hogy tovább bővítse a termékeihez és szolgáltatásaihoz használt AI-chipek tervezésében és fejlesztésében rejlő lehetőségeket. A vállalat elkötelezett az AI-alapú innovációk előmozdítása mellett, különösen a háztartási készülékek, az okosotthon-megoldások, valamint a jövőbeli mobilitási és kereskedelmi fejlesztésének területén.
Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat
Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.