Prim Hírek

2028-ig a zenei alkotók jövedelméből 10 milliárd euró kiesést okozhat a generatív mesterséges intelligencia; öt év múlva ez az MI nélküli szcenárióhoz képest 24%-os visszaesés; az audiovizuális alkotók 12 milliárd euró jövedelemtől eshetnek el öt év alatt – ezek a CISAC által megrendelt kutatás fő eredményei.

A 116 ország 227 közös jogkezelőjét összefogó, több mint négymillió alkotót képviselő CISAC által megrendelt tanulmány az első, amely globális szinten vizsgálja meg a mesterséges intelligencia potenciális gazdasági hatásait. A PMP Strategy piackutató több mint negyven szakértői interjúra és kvantitatív számításokra támaszkodva készítette az elemzést.

Mindezek a számok arra a forgatókönyvre vonatkoznak, ha a generatív mesterséges intelligencia szabályozása nem változik érdemben. Bár világszerte számos kezdeményezésről tudunk (az Európai Unió a világon elsőként elfogadott egy rendeletet az MI szabályozásáról), a jogi keretek jelenleg alakulóban vannak és korántsem egységesek. „A generatív mesterséges intelligencia nagyszerű új lehetőségeket biztosíthat az alkotók számára – de megvan benne a potenciál arra is, hogy hatalmas károkat okozzon az alkotók karrierjében, megélhetésében. Az, hogy melyik forgatókönyv valósul meg, nagyrészt a jogalkotókon múlik” – fogalmazott a CISAC elnöke, Björn Ulvaeus.

Zene: öt év alatt 10 milliárd euró bevételkiesés az alkotóknak, 8 milliárd bevétel az MI szolgáltatóknak

A zene területén szakértői interjúkra támaszkodva a PMP Strategy négy fő területet azonosított, amelyekre a generatív MI a legnagyobb hatást fogja gyakorolni.

– Már most sikeresek és ismertek azok a szolgáltatások, amelyekkel a felhasználók zenéket írathatnak szöveges promptokkal, ezeket megoszthatják egymással.

– Várható az is, hogy erre szakosodott cégek árasztják el a stream szolgáltatók katalógusát MI-vel generált zenékkel; főként a relaxációt, tanulást, fókuszálást, elalvást stb. segítő playlisteket. Sokak szerint várható az is, hogy maguk a szolgáltatók is készítenek ilyen zenéket, amelyeket általános és személyre szabott playlistek segítségével juttatnak el a hallgatókhoz (amennyiben továbbra is megmarad az a jogi keret, amelyben ezek költséghatékonyabbak a szolgáltatók számára). Az elemzés szerint 2028-ra várhatóan a stream platformok bevételének 20%-a származik majd MI-vel generált zenéből.

– A háttérzenében egyre nagyobb teret kap az MI, legyen szó olyan hagyományos felhasználásokról, mint az üzlethelyiségekben megszólaló vagy a filmekben, reklámokban hallható háttérzene; vagy éppen az olyan újabb területekről, mint a közösségi médiába a felhasználók által feltöltött videók. Mivel ezeken a területeken a felhasználók számára az MI a költségek gyors lefaragását ígéri, a PMP Strategy előrejelzése szerint öt év múlva az ún. könyvtárzene (háttérzenei célra optimalizált, előre megírt funkcionális zene) bevételeinek 60%-a már mesterséges intelligenciával készült zenékhez lesz köthető.

– Kisebb mértékben, de várható az MI előretörése a filmekben, reklámokban akkor is, amikor a zene a figyelem középpontjában van; ez inkább az alacsony költségvetésű produkciók esetén valószínű.

Freepik

Ezekre a felhasználásokra a PMP Strategy becsléseket készített, amelyek eredménye az, hogy öt év múlva, 2028-ban az MI-vel generált zene piaci értéke 16 milliárd euró lesz; összesítve öt év alatt 40 milliárd euróval számoltak.

A zenei alkotók számára ez évenként növekvő bevételkiesést jelent, főleg a digitális, a televíziós és rádiós, valamint a háttérzenei jogdíjakban. Egy MI nélküli szcenárióval összehasonlítva ez öt év alatt összesítve 10 milliárd euró kiesés; 2028-ban a jövedelmük 24%-át fenyegeti az MI, vagyis 4 milliárd eurót.

Másfelől az MI szolgáltatók bevétele várhatóan évenként megduplázódik (a 2023-as 100 millió euróról indulva), és 2028-ra elérheti a 4 milliárd eurót; összesítve öt év alatt 8 milliárd euró lehet. Fontos ehhez hozzátenni, hogy azokat a modelleket, amelyek segítségével ezt elérhetik, a legtöbb esetben jogvédett zenékkel tanítják be, a jogtulajdonosok engedélye és kompenzációja nélkül.

Az elemzés összegzése megállapítja, hogy ha nem változik a jogi környezet, akkor az alkotók nem fognak profitálni a generatív MI forradalmából, és két fonton is veszteségek fenyegetik őket: a jogvédett műveik kompenzáció nélküli felhasználásában (a modellek betanítása), az emberi alkotók által írt zenék lecserélése MI-vel generált, költséghatékonyabb zenékkel (kannibalizálás).

Audiovizuáls művek: öt év alatt 12 milliárd euró bevételkiesés az alkotóknak, 13 milliárd bevétel az MI szolgáltatóknak

Még nagyobb bevételkiesésre számíthatnak azok, akik az audiovizuális területen dolgoznak. A szakértők itt a következő négy területet azonosították, ahol a generatív MI a legnagyobb hatást fejtheti ki:

– Teljes audiovizuális művek létrehozása MI-vel: ezek feltehetően leginkább a közösségi oldalakon fognak terjedni, de bizonyos területeken – pl. rajzfilmek, reklámok – akár a televíziókba vagy a videostream platformokra is bekerülhetnek.

– MI-vel segített rendezői munkák: bizonyos feladatok kiváltása MI-vel csökkenti a produkció költségeit.

– Szinkronizálás, feliratozás: a mesterséges intelligencia által előállított fordítások egyre „emberibbek” lesznek, az ezen a területen dolgozók jövedelmét minden másnál jobban fenyegeti az MI (öt éven belül akár több mint felét).

– Forgatókönyvírás: egyes feladatok költséghatékony automatizálása a forgatókönyvírók jövedelmének 20%-át fenyegeti.

A PMP Strategy számításai szerint az MI-vel generált audiovizuális művek piaci értéke 2028-ra elérheti a 48 milliárd eurót. Öt év múlva – az MI nélküli szcenárióval összehasonlítva – az audiovizuális alkotók jövedelmük 21%-át veszíthetik el (mint láttuk, területenként más-más mértékben); öt év alatt az összesített veszteség 12 milliárd euró lehet. Az elemzés szerint az audiovizuális területen működő MI szolgáltatások bevételei is rendkívül gyorsan nőnek (bár kicsit lassabban, mint a zenében: évi átlag 85%-kal), így 2028-ra elérhetik az évi 5 milliárd eurót, összesítve öt év alatt a 13 milliárd eurót.

Az Artisjus szakértőinek javaslatai a témában: Mesterséges intelligencia a zeneiparban – az öt legfontosabb állítás az Artisjus javaslatából