Elhunyt Vámos Tibor, a SZTAKI alapítója
2021. május 19-én, életének 95. évében elhunyt dr. Vámos Tibor, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) korábbi igazgatója, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Vámos Tibor Budapesten született 1926. június 1-jén. A Barcsay utcai Madách Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. Ugyanebben az évben munkaszolgálatosként Fertőrákosra hurcolták, ahonnan megszökött, és katonai börtönbe került.
Tizenévesen matematikus-fizikus szeretett volna lenni, de – saját szavai szerint – néhány igazi tehetség megismerése után váltott a matematikai-fizikai hátterűnek ígérkező villamosmérnöki tanulmányokra. 1945 tavaszán iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetemre, 1949-ben szerzett diplomát.
1950 és 1954 között az Erőmű Beruházási Vállalatnál dolgozott, 1950-től 1952-ig az Inotai Hőerőmű építésvezetésének mérnöke, később a Dunai Vasmű építésénél dolgozott építésvezetőként. 1954 és 1958 között Villamosenergetikai Kutatóintézetnél helyezkedett el MTA ösztöndíjasként, ahol a villamos erőművek és rendszerek folyamatszabályozásával foglalkozott. Kandidátusi értekezését 1958-ban a dobos szénportüzelésű kazánok terhelésszabályozásáról írta.
Érdeklődése hamar az éppen még csak kibontakozó számtástechnika irányába fordult. 1958-tól 1964-ig az MTA Automatizálási Osztályának vezetője. 1964-ben Benedikt Ottóval és Csáki Frigyessel megalapítja az MTA Automatizálási Kutató Intézetet, a mai SZTAKI egyik elődintézményét. Akadémiai doktori disszertációját ugyanebben az évben, az erőművek, és energetikai rendszerek dinamikus viselkedése a számítógépes módszerek hazai alkalmazása témában védte meg. 1974-ben a vezetése alatt, az Automatizálási Kutató Intézet és az MTA Számítástechnikai Központ egyesítésével megalakult a mai SZTAKI, melynek 1964-1985 között igazgatója volt, 1986-tól pedig az intézet Tanácsának elnöke, professor emeritusa.
Mint ahogy azt az intézet megalakulásának 50. évfordulójára megjelent könyv is kiemelte, Vámos Tibornak sikerült az Intézetből szigetet alkotni, jórészt mentesítve az itt dolgozókat a külvilág negatív hatásaitól.
Műszaki emberként ugyanúgy ismerte a görög klasszikusokat, vagy a modern képzőművészetet és kortárs zenét, értette a társadalomtudományok szempontjait és nyelvét. Rá mindig összekötő láncszemként tekintettek a tudomány és az ipar között.
Vámos Tibor számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja, publikációinak száma meghaladja a 270-et, több könyvet írt és szerkesztett. Az MTA levelező tagjává 1973-ban, rendes tagjává 1979-ben választották.
Nemzetközi tudományos elismerései közül kiemelkedik, hogy 1981 és 1984 között Ő tölthette be az International Federation of Automatic Control, IFAC elnöki tisztjét. 1984-ben a szervezet 9. Világkongresszusának Budapest adhatott otthont.
Kutatói pályája mellett egyetemi pályafutása is kiemelkedő: 1969-től a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, 1990-től a Central European University Tudományos Programja mellett működő kuratórium elnökeként dolgozott. 1992-1993-ban a George Mason University, Fairfax/VA Distinguished Visiting professzora, 1993 és 1994-ben pedig a George Mason University Distinguished Affiliate professzora.
Vámos Tibor főbb szervezeti tagságai:
Az MTA irányító testületének tagja, (1980)
Az International Federation of Automatic Control, IFAC elnöke, (1981-1984)
A Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) elnöke, (1978-1985)
Az Institute of Electrical and Electronics Engineers Inc. (IEEE) Fellow tagja, (1986–)
Az IFAC életfogytiglani tanácsadója (Life Time Advisor), (1987-)
Az NJSZT Tiszteletbeli elnöke, (1987-)
Az Osztrák Számítógép Társulat tiszteletbeli tagja, (1992-)
Az Osztrák Kibernetikai Kutató Társulat tagja (1994-)
A Magyar Ókortudományi Társaság tiszteleti tagja, (1999-)
A Technika-, Mérnök- és Tudománytörténet (TMTT) Doktori Iskola Szakmai Doktori Tanács tagja, (2002)
Az MTA Automatizálási és Számítástechnikai Bizottság tagja
Az MTA Informatikai Bizottság tagja
A Magyar Tudomány szerkesztőbizottsági tagja.
Vámos Tibor fontosabb elismerései:
Állami Díj (1983) – Az ipari robotok hazai kutató-fejlesztő rendszerének létrehozásáért, tudományos életünk egészét eredményesen szolgáló, irányító, iskolateremtő tevékenységéért.
A Tallinni Műszaki Egyetem díszdoktori címe, (1986-)
IFAC-érem (1990)
Chorafas-díj, Svájci Akadémia (1994)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996)
A XIII. kerület díszpolgára (2003)
Az év ismeretterjesztő tudósa (2005)
Auriga (Szekeres) csillagkép egyik tagja 2005-től Vámos Tibor nevét viseli
Neumann János emlékplakett (2006): tudományos életművéért
Széchenyi-díj (2008)
Radnóti Miklós antirasszista díj (2009)
Kapcsolódó cikkek
- A világ leggyorsabb, MI-kutatásokhoz használható hardvere segíti a SZTAKI kutatásait
- Növénytermesztési eljárást automatizálnak a SZTAKI kutatói
- Kutatók Éjszakája a SZTAKI-ban
- A SZTAKI kutatói mesterséges intelligenciával testre szabható terápiákon dolgoznak
- A 6G technológiát kutatja a SZTAKI
- A SZTAKI vezetésével indultak el az új kutatólaboratóriumok
- Az EU rendkívüli forrásokat biztosít a SZTAKI vezetésű nemzetközi COVID-projektre
- A SZTAKI segítségével elsőként sikerült genetikai alapon modellezni a járvány magyarországi terjedését
- Több ezer processzor és több terabájt memória a járvány elleni küzdelemre
- Különleges repülőgép szállt fel München mellett
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Robotokkal segíti a hatékonyabb oktatást a Yettel
Megkezdődött a felkészülési és jelentkezési időszak a 2024/2025-ös ProSuli robotikaversenyre. A mára országos jelentőségű, nemzetközi versenyrészvételt is kínáló eseménysorozatra új iskolák és robotikacsapatok jelentkezését is várják. Az újoncokat és kezdő csapatokat online oktatóanyaggal és konzultációs lehetőséggel segítik a szervezők, illetve nyílt pályázatot indítanak az iskoláknak ingyenesen megszerezhető LEGO robotkészletekre.
TECHXPO 2024: Már közel 360 ezren töltötték le a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást
Megnyitotta kapuit a TECHXPO 2024, Közép-Európa legnagyobb tech csúcstalálkozója Budapesten. A négynapos rendezvény fajsúlyos nemzetközi konferenciaprogrammal indult, melynek nyitóelőadását Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter tartotta a Digitális Állampolgárság témájában. Előadott még a konferencián többek között Gerd Leonhard, a világ TOP 10 jövőkutatóinak egyike, Hong-Eng Koh, a Huawei Technologies globális közszolgálati iparági vezető kutatója, illetve Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója is.
A Tenstorrenttel közösen fejleszti mesterségesintelligencia-megoldásait az LG
Az LG Electronics (LG) és a Tenstorrent bejelentette, hogy kibővítették együttműködésüket, amelynek célja a globális piacra szánt SoC-k, (System-on-Chips, azaz egylapkás rendszerek) fejlesztése. A partnerség révén az LG célja, hogy tovább bővítse a termékeihez és szolgáltatásaihoz használt AI-chipek tervezésében és fejlesztésében rejlő lehetőségeket. A vállalat elkötelezett az AI-alapú innovációk előmozdítása mellett, különösen a háztartási készülékek, az okosotthon-megoldások, valamint a jövőbeli mobilitási és kereskedelmi fejlesztésének területén.
Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat
Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.