Internet Hungary mottója: Digitális ér(t)etlenség?
A felmérések szerint hazánkban jelenleg kb. 3,5 millió ember internetezik többé-kevésbé rendszeresen a munkahelyén, otthon, internet-kávézókban vagy akár közterületeken. A dial-up hozzáférés egyre inkább visszaszorul, helyébe a folyamatosan bővülő sávszélességet kínáló ADSL, kábel, WIFI és mobil internet-szolgáltatások lépnek. A piac azonban a vártnál kisebb ütemben bővül, így a különböző technológiáknak és szolgáltatóknak egyre élesebb versenyt kell vívniuk az új előfizetőkért. A sokat emlegetett „digitális szakadékon” eközben egyre kevesebben igyekeznek átjutni: hazánk lakóinak több mint fele digitálisan írástudatlannak tekinthető. A közpolitikának és a piaci szereplőknek egyre égetőbb közös érdeke, hogy ezt a digitálisan „értetlen” tömeget valahogy átsegítse a szakadék túloldalára. Az államnak ez versenyképességi és esélyegyenlőségi, a piaci szereplőknek pedig egyértelműen üzleti kérdés - de az érdek közös. Mi történt az elmúlt évben a hazai internet és IKT világában? Semmi különös. Új egetverő online “”találmány” nem született, nincs aktuális sláger. Nem kell belekapnunk semmi újba; a meglévőt kellene fejleszteni. Közösségeket építünk és tartunk fent. Hogyan használjuk ki a bennük rejlő lehetőségeket? Site-okat alakítunk át a web2.0 jegyében. Vannak olyanok, akik jól használják ki a web2.0-ban rejlő lehetőségeket? Reményt keltő tény, hogy ma már több a mobil előfizetés, mint ahány lakosa van az országnak. A mobilinternet olyan sebességgel tör előre, hogy komolyan befolyásolhatja a hagyományos internet terjedését. Segíti. Nekik ellenben a tartalommal (is) meg kell küzdeniük. Hogyan tud egy független tartalomgyáros együttműködni a szolgáltatókkal? És ha már a tartalomnál tartunk: vajon a piac hazai „nagyágyúi” meddig tudják tartani pozícióikat? Mi történik a médiapiaci digitalizáció következtében? Jönnek az újabb globális cégek, mi meg nézünk, mint a moziban/tévében - már ameddig ezt így hívják. Mert a digitális tartalom átalakítja a hagyományos médiát és a médiafogyasztást is. De aki most észnél van és jó lóra tesz, az néhány év múlva is a nyertesek között ünnepelheti magát? A 2007-os Internet Hungary ezeket az alkalmazásokat és új üzleti modelleket kívánja bemutatni, kiváltképp azokon a területeken, ahol a hagyományos szolgáltatókat a tartalom (user generated content) és az átviteli szolgáltatások (IPTV, VOD, PVR stb.) oldaláról is fenyegető kihívások érik, érhetik.
Többek között a fenti kérdésekre keresik a választ a kétnapos Internet Hungary két szekciójában, több tucat szakértő és piaci szereplő bevonásával. Az idei évben a kiváló magyar szakemberek előadásai mellett több külföldi szakértőt is meghívtak, hogy segítségükkel még pontosabb képet kapjunk a közösségépítés piaci, szabályozási, tartalmi kérdéseiről.
Ian Neild futurológus idővonalat készít, amelyben felvázolja, miként változtatja meg a társadalmat és az egyént a digitalizáció. Előadásából ötleteket meríthetünk, hol keletkezhetnek piaci űrök és piaci igények, hogy elsők lehessünk.
Graham Vickery az OECD képviseletében bemutatja, Ők mit látnak, mit mérnek a közép-európai és a magyar információs társadalomból.
Dan Hermann izraeli marketing szakember szerint a drámai változások fő oka az, hogy mi már a vásárlói hűség utáni korban élünk. A mai fogyasztókat egy új, mindent elárasztó és elsöprő motiváció hajtja: Az attól való félelem, hogy kihagynak valamit.
Balázs D. Attila Kelet-Európai üzleti és kereskedelmi site-okat mutat be.
John W. Strand a mobilitásban rejlő hallatlan lehetőségeket mutatja be a gazdaság és társadalom minden területéről: marketing, média, egészségügy, pénzügyi világ stb.
A konferencia gazdag programja további két workshoppal bővült: Workshop a digitális átállás, a digitális rádiózás és televíziózás bevezetésének szabályozói rendszeréről és Keresők az üzleti tevékenység szolgálatában címmel.
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Fényes jövő vár idén az adatközponti szektorra
Saját átalakulási folyamaton megy keresztül az adatközpontok piaca, amely magába foglalja a legmodernebb technológiák használatát a műveletek és az erőforrások elosztásának optimalizálása, valamint a biztonsági protokollok javítása érdekében.
A Philips Monitors E1 terméksorozat három új, többcélú modellel bővül
A Philips Monitors E1 sorozata ebben a hónapban három új modellel bővül. Az irodai felhasználók és távmunkában dolgozók számára szükséges összes alapvető funkcióval ellátott új modellek segítenek a felhasználóknak a kapcsolattartásban és növelik a termelékenységüket, mindezt versenyképes áron.
Országszerte elérhetővé válik a Netrevalók program
A Netrevalók program sikeres tavalyi indulása után idén az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel kötött megállapodással országos szintűvé válik a kezdeményezés, és 27 fővárosi könyvtár mellett 48 vidéki intézmény is csatlakozik a programhoz. Így összesen már 45 településen lesz elérhető a generációk digitális edukálását célzó program. A digitális infrastruktúra fejlesztése érdekében a Magyar Telekom a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Informatikai és Könyvtári Szövetség részére 100- 100 darab monitort adományoz a programban résztvevő könyvtárak számára.
Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban
Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 diákcsapatát. A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség hívószavára összesen 120 jövőformáló és kreatív pályázat érkezett az ország számos pontjáról. A továbbjutók új készségekkel és ismeretekkel gazdagodhatnak a Megoldások a holnapért speciális tanulási platformján, hogy újszerű megoldást dolgozhassanak ki az általuk felvetett problémára. Az oktatási anyagok összeállításában, a diákok tervezői gondolkodásának elmélyítésében idén ismét kulcspartner a Cellux Csoport. A csapatokat támogató tanárok mentorálásában a Hősök Tere Alapítvány ad szakmai segítséget.