Elektronikus kézbesítés: a pártok egyetértenek a szükségességében, a megvalósításról még vitáznak

Kerekes Pál, 2009. március 25. 19:16

Újabb digitalizációs törvényjavaslatról tárgyalt az Országgyűlés március 24-én, kedden: az igazságügyi miniszter előterjesztésében került a képviselők elé a T/9024. számú törvényjavaslat „A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről” címmel.

A benyújtott előterjesztés elsődleges célja a hivatali ügyintézésre szabott elektronikus kommunikáció – azon belül a megfelelően dokumentált, biztonságos elektronikus kézbesítés – feltételeinek megteremtése. Ha végül, a szükséges egyeztetések után, elfogadják a honatyák a digitalizációs változásokat, felgyorsulhat és takarékosabbá válhat a munka mind a hatósági eljárásokban, mind az igazságszolgáltatás polgári és bűntető peres folyamataiban.

A tervezett szabályozás kiindulópontja az, hogy az elektronikus kommunikációban megjelenik a feladótól és a címzettől független szerv, amelynek a feladata a kézbesítés lebonyolítása, azaz a postázás. A levélküldő feladatok ellátására az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató (ÁLEKSZ) elnevezésű szervezet lesz hivatott.

Az elektronikus kézbesítési folyamat lényege, hogy az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató rendszerén keresztül szabályszerűen kézbesített iratokhoz a különböző jogszabályokban foglalt joghatás fűződhet. Ahhoz, hogy az elküldött iratok átvételéhez joghatás fűződjön, elengedhetetlenül szükséges: a feladó egyrészt hitelt érdemlően tudomást szerezzen a címzett számára küldött elektronikus okiratok szabályszerű átvételéről (az elektronikus tértivevény alapján), másrészt az át nem vett elektronikus iratokkal kapcsolatban megállapíthassa a kézbesítési vélelem beálltát. A tervezett jogszabály lehetőséget ad rá –, hogy a feladói és a címzetti oldalon is természetes személyek vagy hivatalos szervek is küldhessenek közvetlenül egymásnak iratokat.

Az elektronikus kézbesítés hivatalosságát – és széles körben történő elterjeszthetőségét – biztosítja az a megoldás, hogy a rendszer által az iratra elhelyezett időbélyegző védi a dokumentumot az utólagos módosítástól, így az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül kézbesített okirat közokiratnak minősül. A parlamenti vitában a hozzászólók ezt látták problematikusnak, körüljárva és vélelmezve, hogy ez a megoldás sem jogilag, sem informatikai szempontból egyelőre nem garantálja a közokiratiság minden szükséges elemét.

Természetes személyek az Ügyfélkapun keresztül csatlakozhatnak a rendszerhez, biztonságos és ellenőrzött elektronikus identitásuk birtokában. Az érintettek e-mailben kapnak tájékoztatást arról, hogy személyes tárhelyükre okirat érkezett. Ha az ott elért dokumentumra rákattintanak, a levél letölthető, egyben a klikkelés azt is jelzi a rendszernek, és így az érintetteknek, hogy az átvétel megtörtént.

A pártok egyetértettek a törvényjavaslat irányultságával, de ellenzéki oldalon további pontosításokat tartanak szükségesnek. Az adatvédelmi biztos aggódó felvetéseit ugyan az előterjesztő minisztérium államtitkára nem tartotta megalapozottnak, de kijelentette: a minisztérium kész a további egyeztetésre, és bízik benne, hogy a módosító javaslatok beérkezése után sikerül olyan előterjesztést készíteni, amely többséget kap az Országgyűlésben.

Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Országszerte elérhetővé válik a Netrevalók program

A Netrevalók program sikeres tavalyi indulása után idén az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel kötött megállapodással országos szintűvé válik a kezdeményezés, és 27 fővárosi könyvtár mellett 48 vidéki intézmény is csatlakozik a programhoz. Így összesen már 45 településen lesz elérhető a generációk digitális edukálását célzó program. A digitális infrastruktúra fejlesztése érdekében a Magyar Telekom a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Informatikai és Könyvtári Szövetség részére 100- 100 darab monitort adományoz a programban résztvevő könyvtárak számára.

2024. március 28. 11:50

Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban

Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 diákcsapatát. A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség hívószavára összesen 120 jövőformáló és kreatív pályázat érkezett az ország számos pontjáról. A továbbjutók új készségekkel és ismeretekkel gazdagodhatnak a Megoldások a holnapért speciális tanulási platformján, hogy újszerű megoldást dolgozhassanak ki az általuk felvetett problémára. Az oktatási anyagok összeállításában, a diákok tervezői gondolkodásának elmélyítésében idén ismét kulcspartner a Cellux Csoport. A csapatokat támogató tanárok mentorálásában a Hősök Tere Alapítvány ad szakmai segítséget.

2024. március 28. 10:01

Még szélesebb körben elérhetők a Galaxy AI funkciók a One UI 6.1 frissítéssel

Még több Galaxy felhasználó léphet be a mobil AI új korszakába: a One UI 6.1 frissítéssel korábbi készülékeken is elérhetővé válnak a Galaxy AI funkciók március 28-tól. A Galaxy S23 széria, az S23 FE, a Z Fold5 és a Z Flip5 készülékek, valamint a Tab S9 termékcsalád tagjain is elérhetők lesznek azok a lehetőségek, melyeket az idén bemutatott Galaxy S24 széria felhasználói már kipróbálhattak.

2024. március 27. 19:13

A telefonálástól a nagyképernyős streamelésig – így alakította át az életünket 3 évtized alatt a mobiltechnológia

1994. március 26-án, 30 évvel ezelőtt indította a Yettel az első kereskedelmi GSM szolgáltatást Magyarországon, akkor még Pannon GSM néven. Nem csak a márka, a mobiltechnológia is számos újításon ment keresztül a három évtized alatt. Az akkoriban még csak hangszolgáltatást nyújtó méregdrága belépési díjtól indulva mára korlátlan hang- és adatcsomagok, szélsebes mobilinternet érhető el megfizethető áron, mind mobilon, mind az otthonokban, mobilhálózati alapokon. 30 év fejlődése, aminek mára a lakosság és az üzleti felhasználók is a nyertesei lettek.

2024. március 27. 16:55

Kreatív megoldásokkal építenének fenntartható jövőt a Zöld kód pályázat döntősei

Március 23-án rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! pályázat döntőjét. A legjobb ötletekkel érkezett csapatok közül a fiatalabb korosztályt egy Scratch-meccs várta, míg a nagyobbak szakmai mentorok segítségével valósíthatták meg a fenntarthatósági problémákra reflektáló robotötleteiket. A 6 millió forint összdíjazású pályázattal a Vodafone Magyarország Alapítvány célja, hogy a fiatalokat arra buzdítsa, gondolkodjanak és tegyenek azért, hogy a digitalizációt a fenntartható jövő szolgálatába állítsák.

2024. március 27. 15:08

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09

Nők az informatikában – Számít a nemek aránya a munkahelyen?

2024. március 12. 20:53

Szemünk előtt zajlik az e-kereskedelem mohácsi csatája

2024. március 6. 13:05