"Hogyan tovább, Műegyetem?" – Tanácskozás a jövő Műegyeteméről
Péceli Gábor, a BME rektora ezzel kapcsolatban elmondta, hogy “Ez a megújulási program országos jelentőségű, mert a Műegyetemre – egyedülálló küldetésénél fogva – kiemelt szerep hárul az ország versenyképességét és fenntartható fejlődését elősegíteni képes szakértelem és szakembergárda biztosításában. Élvonalbeli, egyes területeken pedig nemzetközileg is jegyzett kutató és alkotó tevékenységet kell folytatunk, hogy folyamatosan képesek legyünk kreatív, innovatív K+F problémák megoldására, új termékek kidolgozására és kivitelezésére, valamint vállalkozásra is képes reálértelmiségiek magas színvonalú képzésére.
A konferencia résztvevőit Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Denk András, a Magyar Mérnöki Kamara Felügyelő Bizottságának elnöke, valamint Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke köszöntötte. Hozzászólásukban a tudományos kutatás, a felsőoktatás és a mérnöki szakmák Műegyetemmel szembeni elvárásait foglalták össze.
A tanácskozás résztvevői megvitatták a BME öt kiemelt kutatási területének jövőbeni programját. Ezek a következők: (1) Fenntartható energetika, (2) Járműtechnika, közlekedés és logisztika, (3) Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem, (4) Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány, (5) Intelligens környezetek és e-technológiák. A programokat előzetesen az egyes területek legjobb szakértői véleményezték, és a helyszínen szóban is kommentálták.
A rektor hangsúlyozta, hogy “A program karokon és szervezeti egységeken átívelő, az egyetemi szellemi potenciál jelentős részét megmozgató K+F projekteket nevesít, melynek megvalósítása a belső és külső partnerek együttműködésén alapul. A jövőre vonatkozó tervek újrapozícionálják a Műegyetemet a partnerei számára, számos egészen új lehetőséget tárnak fel. A konferencia legfőbb célja a partnerkapcsolatok új alapokra helyezése.”
A jövő Műegyetemét megvalósító, belső cselekvési program legfontosabb pillérei következők:
“(1) A szervezeti és gazdálkodási kultúra folyamatos fejlesztése és monitorozása; (2) A képzési programok folyamatos fejlesztése és minőségbiztosítása; (3) A tudományos teljesítmény és alkotóképesség, valamint a K+F infrastruktúra és feltételrendszer fejlesztése; (4) Elismert, és az ország versenyképessége szempontjából kiemelt K+F területek megfelelően fókuszált, minőségi fejlesztése; (5) A tehetséggondozás és a kutatói-fejlesztői utánpótlás nevelés megerősítése; (6) A gazdasági szempontból is mérhető K+F tevékenység és kapcsolatrendszer fenntartása és bővítése.”
A BME a jövő Műegyeteméről konzultáció sorozatot indít, melynek eredményeiről különböző csatornákon, kiadványokban és hasonló rendezvények keretében folyamatos tájékoztatni kívánja a közvéleményt.
A program megvalósítását a Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen c. TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR 2010-0002 pályázat segíti.
Bővebb információ:
www.bme.hu, www.kutatas.bme.hu
Kapcsolódó cikkek
- Közös Nokia és Microsoft fejlesztői laboratórium nyílik
- IT Services Hungary: új K+F központ 70 új IT munkahellyel
- SAP fejlesztőközpont nyílik Oroszországban
- A Műegyetemen fejleszt az Ericsson
- Egyedülálló laboratóriumokat mutattak be az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
- Infotér konferencia - Magyarország jól áll a szélessávú internet-elérésében
- Ingyenes képzés IT üzemeltetőknek – újra itt az Open Academy
- Jelentősen átrendeződnek a hazai kutatás-fejlesztés szabályai
- Folyamatosan növelik a K+F-re fordítható összegeket Kínában
- Új generációs internetes kutatások a Budapesti Műszaki Egyetemen
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Térítésmentesen tanulhatnak nyelvet a tanárok
A hétköznapi élet során egyre több olyan impulzussal találkozunk, ami idegen nyelvhez kötött. Így vannak ezzel a pedagógusok is, akiknek a kezében páratlan lehetőség van: azok a tanárok ugyanis, akik még nem beszélnek angolul vagy németül, vagy esetleg magasabb szintre emelnék a nyelvtudásukat, esetleg csak gyakorolnák a kiejtésüket, bővítenék a szókincsüket, térítésmentes nyelvtanulási lehetőséget tudhatnak magukénak. A KRÉTA Idegennyelvi Felkészítő Modulja (IFM) ugyanis térítésmentes lehetőséget biztosít minderre a pedagógusoknak is, akik közül már több ezren használják a felületet.
Idén is a „Bajnokok" között a Schneider Electric
Zsinórban az ötödik évben kapott „Champion", vagyis „Bajnok" minősítést a Schneider Electric a Canalys kutatócég „Titans Channel Leadership Matrix" elemzésében. A vállalat az értékesítési csatornái folyamatos fejlesztése iránti elkötelezettségével, valamint a bevezetett programokkal és a partnereit támogató eszközökkel érdemelte ki az elismerést.
Fényes jövő vár idén az adatközponti szektorra
Saját átalakulási folyamaton megy keresztül az adatközpontok piaca, amely magába foglalja a legmodernebb technológiák használatát a műveletek és az erőforrások elosztásának optimalizálása, valamint a biztonsági protokollok javítása érdekében.
A Philips Monitors E1 terméksorozat három új, többcélú modellel bővül
A Philips Monitors E1 sorozata ebben a hónapban három új modellel bővül. Az irodai felhasználók és távmunkában dolgozók számára szükséges összes alapvető funkcióval ellátott új modellek segítenek a felhasználóknak a kapcsolattartásban és növelik a termelékenységüket, mindezt versenyképes áron.
Országszerte elérhetővé válik a Netrevalók program
A Netrevalók program sikeres tavalyi indulása után idén az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel kötött megállapodással országos szintűvé válik a kezdeményezés, és 27 fővárosi könyvtár mellett 48 vidéki intézmény is csatlakozik a programhoz. Így összesen már 45 településen lesz elérhető a generációk digitális edukálását célzó program. A digitális infrastruktúra fejlesztése érdekében a Magyar Telekom a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Informatikai és Könyvtári Szövetség részére 100- 100 darab monitort adományoz a programban résztvevő könyvtárak számára.