Prim Hírek

A Trendlabor Médiaindexet készítő FLOW PR első alkalommal 2010 júniusában vizsgálta egy részletes, kvantitatív kutatás során, hogy az újságírók milyen arányban és hogyan használják a közösségi médiát, illetve mit gondolnak annak térnyeréséről. Akkor az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek csak egy része ismerte és használta aktívan ezeket az oldalakat, és ők is inkább személyes célokra. A felmérés idei ismételt elvégzéséből ezzel szemben kiderült, hogy az újságírók ma már fontos munkaeszköznek tartják a közösségi felületeket: többségük mostanra nemcsak hasznos forrásként tekint ezekre az oldalakra, de jelentős hányaduk maga is részt vesz a közösségi tartalmak előállításában.

„Míg 2010-ben az újságírók döntő hányada még bizalmatlan volt a közösségi médiával szemben, és nagyrészt magáncélra használta azt, mára a közösségi felületek az újságírói munka olyan alapvető részévé váltak, mint a diktafon vagy a szövegszerkesztő” – mondta el a Trendlabor Médiaindex 2014 felmérés eredményei kapcsán Szabados Krisztián ügyvezető igazgató.

A közösségi oldalak közül értelemszerűen a Facebook a legismertebb és egyben legaktívabban használt a hazai újságírók körében. A regisztráltak aránya tovább nőtt az elmúlt négy évben, így mára gyakorlatilag minden újságíró (97%) megtalálható az oldalon, amely – a magáncélú felhasználás mellett – mára egyértelműen munkaeszközzé vált: közel 90% a munkavégzés során (is) használja az oldalt. Jelentősen, 93%-ra nőtt emellett a YouTube-felhasználók aránya. A LinkedInt csak az újságírók negyede ismeri jól, illetve használja aktívan, holott körükben a regisztrált felhasználók aránya meghaladja a 40%-ot.

A legkiugróbb változás, hogy kétszeresére nőtt a 2010. évi eredményekhez képest a bloghasználat az újságírók körében: ma már szinte minden válaszadó (92%) olvas blogokat, 77% legalább heti, 50% napi rendszerességgel. A kommentelés viszont kifejezetten népszerűtlen: a megkérdezettek négyötöde szinte ritkán, vagy soha nem szokott hozzászólni a blogposztokhoz. Az újságírók negyede ír blogot, 6%-uk egyszerre többet is. A blogírás döntő többségük (89%) számára eltérő mértékben, de az újságírói munka részét képezi.

Az internetes tartalmak közösségi megosztásában az újságírók igen aktívak: tíz válaszadóból kilenc oszt meg ismerőseivel érdekességeket, minden második megkérdezett napi rendszerességgel teszi ezt.

A képmegosztók, a mikroblogok és a geolokáció már kevésbé népszerűek az újságírók körében. A Flickrt és a Pinterestet kis különbséggel előzi meg az Instagram, amelyre minden harmadik válaszadó regisztrált, de alig negyedük használja rendszeresen ezt a felületet. Minden második megkérdezett rendelkezik saját Twitter-accounttal, de csak harmaduk aktív felhasználó. A Tumblren az újságírók negyede található meg, a rendszeres használat aránya 18%. A Foursquare-ről a válaszadók többsége (61%) nem tudja pontosan, mire való, csupán minden tizedik megkérdezett használja a geolokációs szolgáltatást.

A közösségi média az elmúlt négy év során még inkább a tájékozódás egyik fontos eszközévé vált az újságírók számára: ma már öt válaszadóból négy információforrásként használja ezeket a felületeket, arányuk 10%-ponttal nőtt a 2010. évi eredményekhez képest. Továbbra is óvatosak ugyanakkor a médiában dolgozó szakemberek a közösségi oldalakról származó információk hitelességét illetően: a megkérdezettek kétharmada változatlanul fenntartásokkal kezeli az innen szerzett értesüléseket.

Jelentős mértékben változott az újságírók álláspontja a klasszikus média és a közösségi média viszonyát illetően: míg 2010-ben minden második megkérdezett úgy gondolta, hogy a hagyományos média továbbra is sokkal erősebb lesz a közösséginél, idén már csupán minden tizedik válaszadó értett ezzel egyet. Több mint háromszorosára nőtt azok aránya, akik szerint egyformán fontos szerepe lesz mindkét médiatípusnak a jövőben, így jelenleg minden második újságíró ezen az állásponton van.

Az újságírók közel kétharmada úgy gondolja, hogy részvételükre szükség van a közösségi médiában folyó párbeszédben. Indoklásként egyaránt megemlítették az információáramlás gyorsaságát, az olvasókkal való közvetlen kapcsolatépítést, a klasszikus médiában megjelenő tartalmaik népszerűsítését, de volt, aki a független újságírás egyik utolsó lehetőségét látja a közösségi médiában.