Reklámadó: a közösségi oldalakat is bevonhatják az adózói körbe
A reklámadóról szóló hétfőn benyújtott törvénytervezet csak a nyitánya egy folyamatnak, a közösségi oldalakat is bevonnák az adózói körbe - mondta L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, a reklámadóról szóló törvényjavaslat előterjesztője kedd reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A már az előző ciklusban is felvetett reklámadóról szóló javaslatot L. Simon László hétfőn terjesztett be a parlament elé. A tervezet különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos. A törvény már 2014-re is megállapítana adófizetési kötelezettséget.
Az érintett területen működő szakmai szövetségek és egyesületek közös közleményben egyöntetűen elutasították a reklámadó bevezetéséről szóló előterjesztést. Az RTL Magyarország szerint a reklámadó bevezetése durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely "az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól, és így a kormánytól való függetlenségét". A TV2 is tiltakozott a tervezet ellen, s egyúttal arra kérte a kormánypártokat, hogy álljanak el a reklámadó bevezetésétől.
L. Simon László a Kossuth Rádióban nonszensznek nevezte azt az érvelést, hogy emiatt az új adónem miatt lesznek veszteségesek bizonyos vállalatok. Egy-egy nagyobb cég most is folyamatosan milliárdos veszteséget termel, mégis talpon van - mondta.
A képviselő fontosnak nevezte, hogy ez egy olyan adónem lenne, amelyet nem tudnak áthárítani a nézőkre, illetve az olvasóközönségre. A nézők nem fizetnek a bulvárműsorok megnézése után - emelte ki, hozzátéve: annak kell adóznia, aki a bevételre szert tesz. L. Simon László szerint "senki nem gondolja komolyan", amikor egyes kereskedelmi tévék a legnépszerűbb, legnagyobb nézőközönséget vonzó műsoraik beszüntetésével riogatnak.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, megfordult a fejében az a lehetőség, hogy a reklámadóból származó bevételt "megcímkézzék". Példaként említette azt a korábbi kezdeményezést, hogy a pornográf kiadványokra kirótt adóból származó bevételt a kultúrába forgassák vissza.
L. Simon László kiemelte azt is, meglepte, hogy az adó bevezetéséből várható 8-10 milliárd forintos bevételt többen is "milyen hanyag eleganciával" kezelik, "mintha ez olyan kevés lenne". Az összes magyar állami múzeum éves költségvetési támogatása nem éri el ezt az összeget - mutatott rá.
A fideszes képviselő azt gondolja, most jó esély van arra, hogy ezt az új adónemet bevezessék. Hozzátette: arra nyitott, hogy a részletszabályokat finomítsák. Arra a kérdésre, hogy a 40 százalék lehet-e kevesebb, azt mondta ez egyeztetés kérdése.
L. Simon László szerint törvényjavaslatának tárgyalása nyáron kezdődhet el a parlamentben. Legkésőbb ősszel ezt a kérdést le kell zárni - tette hozzá.
Kapcsolódó cikkek
- A Telenor áthárítja ügyfeleire az új távközlési adót
- Mobilszolgáltatók: a kormány megduplázza adóterhüket
- Már pénteken elfogadhatja a távközlési adóról szóló javaslatot az Országgyűlés
- A távközlési adó miatt az informatikai rendszert és tarifacsomagokat is át kell alakítani
- Iránymutatást fogadott el az Európai Unió az internetes szólásszabadságról
- Három évet kapott az internetes álhír-terjesztő
- Álhírek online terjesztéséért állítottak bíróság elé egy kínai férfit
- Vatera adóbevallási kisokos: segítség az online piactér eladóinak
- A Telekom a beruházásokat jobban támogató szabályozásváltozásra számít
- Érvénytelen az internet semlegességére vonatkozó washingtoni szabályozást
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A mesterséges intelligencia korában a mérnöki tudás nagyobb biztonságot ad a munkaerőpiacon
A példátlan ütemű technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia korában a jövőbiztos tudás iránti igény felértékelődik. A munkaerőpiaci jelentések szerint a technológiai szektorban az AI specialisták mellett azok a szakemberek a legkeresettebbek, akik mérnöki tudással is rendelkeznek. A széleskörű, szoftveres és hardveres tudást ötvöző mérnökinformatikus képzések ezért kiemelten fontosak. Hazánkban a fiataloknak ezen a területen kivételes lehetőségeik vannak, ugyanis olyan intézményt is választhatnak, ahol többek között nyelvtechnológiára specializálódhatnak, és később akár az első magyar nyelvi modell fejlesztésébe is bekapcsolódhatnak.
Három éves nagyszabású terv mentén alakul GenAI-alapú vállalattá a Konecta
Az ügyfélélmény és a digitális szolgáltatások terén globálisan elismert Konecta a hét elején bemutatta a Katalyst 2028 névre keresztelt három éves átalakítási tervét, amely az új vezérigazgató, Nourdine Bihmane irányítása alatt fog megvalósulni.
Újratervezésben élik mindennapjaikat a vezérigazgatók
A világ vezérigazgatóinak közel 60%-a arra számít a következő 12 hónapban, hogy a globális gazdasági növekedés felgyorsul, 42% pedig a dolgozói létszám 5%-os növekedésével is kalkulál – áll a PwC 28. Globális Vezérigazgatói Felmérésében, melynek eredményeit tegnap hozták nyilvánosságra a davosi Világgazdasági Fórumon.
Drónszolgáltatásokat nyújtó vállalkozással erősítette meg kapcsolatát a Széchenyi-egyetem
Évek óta meglévő partnerséget erősített meg a Széchenyi István Egyetem és a komplex távérzékelési szolgáltatásokat nyújtó Drónkuckó január 15-én. A dróntechnológiai képzéseket, hallgatói tudományos munkák támogatását és nemzetközi pályázatokat érintő együttműködési megállapodást az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vezetése és a cég képviselői az intézményhez tartozó Smart Farm tangazdaságban írták alá.
Demokratizálódik a programmatic piac Magyarországon
Kezdetben a globális óriások játékszere volt, mára egyre szélesebb körben válnak elérhetővé a programmatic hirdetési megoldások. A technológia jelentős versenyelőnyt kínál a gyorsan változó piaci környezetben, ugyanakkor az egyik legtöbb tévhittel és félreértéssel övezett hirdetési megoldás. Az újonnan indult Programmatic Blog célja, hogy közérthető és hiteles szakmai tartalmakkal segítsen megérteni és kiaknázni az automatizált hirdetéseket.