IVSZ: a 15 évesek 60 százaléka digitálisan írástudatlan

forrás: Prím Online, 2015. június 18. 16:41

Annak ellenére, hogy már néhány éven belül minden munkahely digitális munkahely lesz, Magyarországon az oktatási rendszerben komoly problémák vannak a digitális eszközhasználatban, a digitális eszközparkban és a diákok digitális szövegértésével is.

A digitális kompetenciák fejlesztése, a digitális írástudás a jelenleginél jóval magasabb szintre emelése, az iskolai és iskolán kívüli informatikai képzés reformja halaszthatatlan feladat, az IVSZ erre irányuló cselekvési tervét – Oktatási kiáltvány: Az iskolai digitális oktatási megújítási terve címmel– az idei Információs Társadalom Parlamentje rendezvényen mutatta be Laufer Tamás, a szövetség elnöke.  

 

Az informatikai oktatás problémája komplex, így a megoldási javaslatoknak is több irányból kell érkezniük. Az IVSZ hat pontban fogalmazta meg a digitális oktatás szükséges fejlődési irányait, és további hatban azokat a konkrétan megvalósítható feladatokat, amelyek 2018-ig egy jóval magasabb szintre emelnék a képzés jelenlegi gyakorlatát és színvonalát.

 

A legkeresettebb és legjobban fizetett szakmák között már most sem találunk olyat, amihez ne kellene legalább átlagos digitális készségekkel rendelkezni, de a top állások több mint fele speciális technológiai szakértői vagy informatikai pozíció. Eközben az iskolai oktatás keretein belül Magyarországon a diákok nem tudják megszerezni az alapvető digitális készségeket sem, így kiszorulnak a munkaerőpiacról.

 

A legfontosabb kitűzött célok között ennek az ellentétnek a feloldása van, aminek elérését az eszközpark frissen tartása mellett a pedagógusok képzésével, az iskolai hálózatok fejlesztésével érdemes kezdeni, illetve fontos, hogy ne csak az informatika órákon, de más tantárgyaknál is aktívan és hatékonyan használják az oktatásban a digitális eszközöket. Ezek közül jelenleg egyik sem evidens, sőt: az eszközök elavultak, a diákok nem használhatják okos eszközeiket az iskolában, a programozás pedig még ma is valamiféle idegen és furcsa hóbort a köztudatban. A valóság pedig az, hogy ma az egész világot programok és algoritmusok segítségével működtetjük, aki ismeri ezek működését, jobban érti a világot és könnyebben boldogul, ahogyan az írás-olvasás és számolás képessége is alapvetőnek számít.

 

A programozás oktatásán keresztül ráadásul az egyik legvonzóbb, és legjobban fizető karrier lehetősége nyílik meg a diákok előtt: „Alapjaiban és a lehető leggyorsabban kell megújítani az informatika-oktatást a köznevelés rendszerében. A dinamikusan és gyorsan változó technológiát folyamatosan tanulni kell, az elavult elméleti oktatást fel kell váltani a tanulás és alkalmazkodás képességének elsajátításával, amit a munkaerőpiac bőségesen honorál majd minden jövendőbeli munkavállaló számára.” – fejtette ki Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.

 

A szövetség ennek szellemében erőfeszítéseket tesz a közoktatástól az egyetemi mérnökképzésen át a felnőttképzésig, hogy a munkaerőhiányt csökkentse, az informatikai oktatás problémáira pedig megoldást találjon. „Küzdünk azért, hogy a most iskolába járó gyerekek a megfelelő algoritmikus képességekkel, digitális készségekkel és rugalmas, adaptív tudáskészlettel rendelkezzenek. A szakmák 80 százaléka már igényel digitális jártasságot vagy informatikai készségeket. Fontos célunk a mérnökképzés erősítése, a lemaradó számítástechnikusok reaktiválása, a vállalkozási, piaci ismeretek oktatása.” – tette hozzá Laufer Tamás.

 

A problémát felismerve nem meglepő, hogy az idei Információs Társadalom Parlamentje konferencia egyik elsődleges témája az oktatás, ami hazánk versenyképességének meghatározó alappillére. Az Európai Bizottság által alkalmazott digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató 2015-ös adatai alapján a 16-74 éves korú lakosság digitális alapkészségei terén hazánk az EU országai között a 14. helyről a 19. helyre esett vissza. Ezzel párhuzamosan a legutolsó PISA-jelentés is a diákok romló képességeiről számol be matematikából, szövegértésből és természettudományból is.

 

A rendezvény idei sajtótájékoztatóján Deutsch Tamás, az internetről szóló nemzeti konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztosa is arról beszélt, hogy a téma, az internetről szóló nemzeti konzultáció, és a digitális fejlesztések kiemelt prioritást képeznek. Az InternetKon aktuális állásáról elmondta, az egy hónapja tartó második turnusban, a nemzeti párbeszéd keretében eddig megközelítőleg 10 ezer válasz érkezett be a különböző fórumokon, az első tapasztalatok és vélemények alapján pedig sikeresnek lehet ítélni mind a szakmai kérdések összetételét, mind az eddigi eredményességet.

 

 

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Az európai utazók 72%-a szeretné leküzdeni a nyelvi akadályokat a jobb utazási élményért

A Samsung legújabb kutatásából kiderül, hogy az európai nyaralók*  72%-a azt vallja, hogy sokkal jobban élveznék a külföldi vakációt, ha jobban, gond nélkül tudnának kommunikálni a helyiekkel. Ennek megoldásaként a Samsung arra ösztönzi az utazókat, tegyék próbára a Galaxy AI-t a következő felfedezőútjuk során.

2024. október 4. 19:08

Merj segítséget kérni! Online visszaélések elleni kampány a gyermekek védelmében

Edukációs kampányt indít a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hivatala által működtetett Internet Hotline jogsegélyszolgálat. A cél, hogy mind a szülők, mind a gyermekek mihamarabb ismerjék fel az online visszaéléseket, és merjenek segítséget kérni.

2024. október 4. 16:33

Hogyan alakítja át az AI és az automatizáció az értékesítési folyamatokat?

Az AI és az automatizált megoldások lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak az ügyfelek igényeire, és adatvezérelt döntéseket hozzanak. Azonban a személyes kapcsolatok, a bizalom és az empatikus ügyfélkezelés továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a vállalatok kiemelkedjenek a versenytársak közül. Hogyan ötvözhetik a cégek a technológiai innovációkat és az emberi interakciókat, hogy új szintre emeljék a vásárlói élményt?

2024. október 4. 14:55

Adathalászok áldozatai is kérhetnek kártérítést a bankjuktól

Csak az idei második negyedévben több mint 8 milliárd forint értékben okoztak kárt a bűnelkövetők a bankkártyás, mobiltelefonos és internetes banki fizetések során Magyarországon. A károsultak jelentős része azonban a mai napig nincsen tisztában azzal, kitől követelheti az okozott kár megtérítését. Még a személyes hitelesítési adatok tévedésből való kiadása esetén is van rá esély, hogy a visszaélés áldozata a bankjától kapjon kártérítést – derül ki többek között a BDO Legal Jókay Ügyvédi iroda alábbi összegzéséből.

2024. október 4. 13:21

Zara Larsson „Rózsaszín élet” című minisorozata vezeti be a Sony új füstös rózsaszín prémium fejhallgatóját

Bármerre járjon is az ember, ha a kedvenc zenéit hallgatja, semmi más nem számít. A megfelelő fejhallgatóval öltözködés, tánc vagy munka közben egyaránt magával ragad minket a hangzás. A színválasztással és stílussal kombinálva a zene – akárcsak a ruhák és a kiegészítők – bármit képes megváltoztatni, mert az önkifejezés terepe, ami az érzéseinket kiegészítve fokozza és feldobja a hangulatunkat, hogy a megélt pillanat örök emlék legyen.

2024. október 4. 11:50

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Innovációs versenyen méretik meg magukat a világ egyetemistái

2024. október 2. 19:34

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

2024. szeptember 29. 15:24

Éppen most robban a hazai előfizetéses e-kereskedelem

2024. szeptember 24. 15:10

Ezek a MI legnagyobb veszélyei az oktatásban

2024. szeptember 17. 11:37