Ez a mobilegészségügy Achilles-sarka – adatvédelem, személyiségi jogok
Az mHealth robbanás előtt álló piac, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a gyártók érdekei mellett a személyes adatok fokozott védelmét - hívja fel a figyelmet Torsten Braner, a Taylor Wessing jogásza.
"Az egészségügyi alkalmazásoknál megadott adatok sok esetben annyira személyesek, hogy azokon keresztül egyértelműen beazonosíthatóak az egyes emberek és egészségi állapotuk” – figyelmeztet Torsten Braner. “Ráadásul ezen információk a magyar szabályozás értelmében különleges adatnak minősülnek, amelyeket csak előzetes írásbeli engedély birtokában lehet kezelni. Ez nem tűnik teljesíthető feltételnek a mobilalkalmazások területén” – teszi hozzá a szakértő.
A nemzetközi egészségügyi szervezetek és dolgozók részvételével megtartott nyilvános konzultáció eredményei alapján a legnehezebb feladat a személyiségi jogok védelme és azok titkosítása, kezelése, a felelősségi körök és szabályok pontos meghatározása, valamint az általános bizalom felépítése lesz az mHealth (mobilegészségügy) tömegpiaci bevezetése során.
Az egészségügyi ellátás rendszerének Európa-szerte új kihívásokra kell felkészülni a fokozódó költségvetési nyomás és a népesség elöregedése miatt. Az erősödő problémák megoldásának egyik kulcsa lehet a mobilegészségügy fejlesztése, amely a betegségek korai felismerésének lehetővé tételével, és az ellátórendszer hatékonyságának növelésével akár 99 milliárd eurós megtakarítást is eredményezhet az Európai Bizottság számításai szerint.
Az EB úgy látja, hogy a gyorsan fejlődő szektorban aggályokat vethet fel a gyűjtött adatok biztonságos tárolása és kezelése, amelyeket olykor akár egy unión kívüli, harmadik országban is feldolgozhatnak a szolgáltatók. Az aggodalmakat a most közzétett kutatás is igazolta: a válaszadók több mint fele szerint a személyiségi jogok védelmének biztonságos rendszere elengedhetetlen az mHealth tömeges elterjedéséhez. A kutatás kérdéseire 71 százalékban szervezetek, 29 százalékban magánszemélyek válaszoltak. Az egészségügyi dolgozók mellett nonprofit szervezetek, betegszövetségek és egyéb iparági szereplők véleményét gyűjtötték össze.
A mobil megoldások akár 60 százalékkal csökkenthetik a kórházi éjszakák számát
Az Európai Bizottság kutatása során a válaszadók általános véleménye szerint mindenesetre a mobileszközök költséghatékonyabbá és gyorsabbá tehetik az egészségügy működését. Az eredmények megerősítették, hogy a nemzeti és európai uniós források miatt Európa az mHealth legnagyobb piacává válhat, ez akár már 2018-ra is bekövetkezhet. Az észak-európai országok között elvégzett tanulmány például arra is rámutatott, hogy az mHealth innovációs megoldásai akár 50-60 százalékkal is csökkenthetik a kórházi éjszakák számát, jelentősen segítik például a krónikus légúti megbetegedések kezelésének menetét. Ugyanezen tanulmány szerint az új rendszer elterjedése akár 25 százalékkal is csökkentheti az idős emberek egészségügyi ráfordításait.
A piaci robbanás akadálya lehet azonban a túlzott állami szabályozás: az internetes vállalkozások szerint amennyiben a működési keretrendszert valamint az elvárt minőségi kritériumokat nem egységesítik, elmaradhat a várt nagy áttörés. A megoldás érdekében konzultációt, az egészségügy kulcsszereplőinek bevonását javasolták a programba, melynek egyik sarokpontja az uniós és nemzeti intézkedések közötti rugalmas átjárhatóság lesz, illetve a technikai feltételek „puhább” szabályozása, az egészségügyi alkalmazáspiac nyílttá tétele. A bizottság még ebben az évben megvitatja az érdekeltekkel a szakpolitikai intézkedéseket.
Mi a mobilegészségügy (m-egészségügy)?
Olyan orvosi és közegészségügyi gyakorlat, amely mobileszközök – például mobiltelefonok, betegfigyelő készülékek, digitális személyi asszisztens és más vezeték nélküli eszközök – támogatásával valósul meg. Ide tartoznak az életmód- és egészségtámogató alkalmazások („appok”), amelyek orvostechnikai eszközökhöz vagy érzékelőkhöz (például karkötőhöz vagy karórához) kapcsolódhatnak, továbbá a személyre szabott tanácsadást nyújtó rendszerek.
Forrás: hirado.hu
Kapcsolódó cikkek
- Egészségmegőrzés Samsung mobilalkalmazással
- Okos Jövő Fórum 2015 konferencia és szakkiállítás Győrben
- Jövőre már a repülőkön is lehet internetezni
- Kulcsfontosságú szerepe van a digitális eszközöknek az oktatásban
- Indul a Legfittebb Munkahely Felmérés
- OECD: a rendszeres iskolai számítógép-használat nem javítja a diákok teljesítményét
- Nőtt az internet és a mobiltelefon előfizetések száma
- Tévé és rádió a farzsebben
- Szabad lesz mobilozni a fizikaórán
- Minden ötödik gyereket ért már zaklatás az interneten
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A városi autópályák hatása a személyes kapcsolatokra
Egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem részvételével készült nemzetközi kutatás szerint a városi autópályák átlagosan 1-16 százalékkal csökkentik a társas kapcsolatok számát azok között, akik az út két oldalán élnek.
Felhasználói visszajelzések formálják az új MÁV+ appot
Egy héttel ezelőtt, 1500 tesztelő részvételével indult el a MÁV-csoport új mobilalkalmazásának bétatesztje. Az informatikai szakemberek folyamatosan feldolgozzák a beérkező visszajelzéseket, hogy a jövő heti hivatalos bevezetésre a tesztelők által jelzett kisebb hibák már kiküszöbölésre kerüljenek.
Cápák között Győrben
Balogh Péter – vagy ahogy sokan ismerik, Balogh Petya – startupper, angyalbefektető, mentor és a Cápák között című tévéműsor egyik cápája, a Széchenyi István Egyetem Spinoff Extra programjának vendége volt. Az előadó nemcsak saját életútját osztotta meg, hanem értékes tanácsokkal is ellátta azokat a fiatalokat, akik vállalkozás indításán gondolkodnak.
125 millió forint támogatás közösségi médiaszolgáltatóknak
Lezárult a REZSI2025 pályázat második fordulója, melynek keretében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa újabb jelentős összegekről döntött. Az NMHH több ügyben sikeresen működött együtt a cseh hatósággal, miközben három műsorszám korhatár-besorolásával kapcsolatban újabb jelzéseket küldött a megfelelő joghatósággal rendelkező társhatóságoknak.
Az MI szerepe a vállalati csalások előkészítésében és megelőzésében
Magyarországon is mindennapos eszközzé vált a mesterséges intelligencia (MI) a vállalati visszaélések terén – hívja fel a figyelmet az EY egy 50 magyar compliance- és biztonsági vezetővel végzett kutatása. A szakértők szerint a régebben bevált biztonsági intézkedések már nem elegendőek az egyre kifinomultabb támadások ellen. A szervezeteknek intelligens megoldásokra van szükségük, ha el akarják kerülni, hogy áldozattá váljanak.