Prim Hírek

A jelentés elemzi a magyar okostelefon-felhasználói szokásokat, és összeveti azokat több nyugat-európai országban az okostelefonnal is rendelkező internet-felhasználókra jellemző magatartással.

Részletesen kitér arra is, hogyan változtatja meg az összekapcsolt eszközökhöz és online szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés a fogyasztók életmódját és munkáját. 2012 és 2014 között az interneten ténylegesen böngésző magyarországi okostelefon-felhasználók aránya 90%-kal, míg a közösségi hálózatok használata 41%-kal nőtt.

Az elküldött e-mail üzenetek száma 96%-kal, a videó-megtekintéseké 16%-kal nőtt. A magyar fogyasztók a felsorolt internetes tevékenységekben való részvétele nagyon hasonló képet mutat a nyugat-európai fogyasztóknál tapasztaltakhoz.

„Hihetetlen mértékben nőtt az összekapcsolt eszközökhöz való hozzáférés, ezért a magyarok minden korábbinál több digitális szolgáltatást használnak – mondta el Vishnu Singh, az Ericsson ConsummerLab vezetője. – Felméréseink szerint folyamatosan nő a táblagépek elterjedtsége is.”

A táblagépek elterjedtsége 2012 és 2014 között 10%-kal nőtt, és a fogyasztók további 11%-a tervezi táblagép beszerzését a közeljövőben. Az online szolgáltatásokkal eltöltött teljes idő 20%-a esik a tablet-felhasználókra.

A különféle okos és összekapcsolt eszközök egyre növekvő elterjedtségének eredményeképpen a magyarországi okostelefon-felhasználók 33%-a számára fontos, hogy otthonról is rendelkezzenek internet-eléréssel, és 25%-uk kíván előfizetni valamilyen streaming zenei/videó szolgáltatásra.

A magyar fogyasztók olyannyira magukévá tették a digitális életstílust, hogy úgy tűnik, a piac nem is képes lépést tartani az elvárásaikkal. Bár a magyar fogyasztók a különféle szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségének mértéke csaknem azonos a Nyugat-Európában mért szintekkel, az ár/érték arányt és a támogató szolgáltatásokat illetően jelentősen csökken az elégedettségi arány. Míg például a nyugat-európai felhasználók több mint 50 százaléka elégedett a mobil szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások ár/érték arányával és a támogató szolgáltatásokkal, a magyar fogyasztóknak csupán 34 és 41 százaléka elégedett az ár/érték aránnyal, illetve a támogató szolgáltatásokkal.

A fenti két paraméterhez kapcsolódó alacsony elégedettségi mutatók a szolgáltatóváltási hajlandóságot illetően is megmutatkoznak. A fogyasztók 68 százaléka például szívesen váltana szolgáltatót jelenlegi csomagjuk és az abban forgalmazott adatmennyiségek nem megfelelő ára miatt.

Singh szerint: „A magyarok számára nagyon fontos az ár/érték arány. Bár folyamatosan nő az érdeklődés az új eszközök és összekapcsolt szolgáltatások iránt, az árak kritikus szerepet játszanak.”

Nem lehet könnyű a szolgáltatók számára, hogy folyamatosan megfeleljenek egy ennyire tudatos és tájékozott fogyasztói kör igényeinek. A magyar fogyasztók úgy érzékelik, hogy mindent összevéve nincsenek nagy különbségek a három nagy szolgáltató által nyújtott felhasználói élményt illetően.

Mivel a fogyasztók véleménye szerint a szolgáltatók hasonló felhasználói élményt nyújtanak, az utóbbiak számára elsőrendű fontosságú, hogy megfelelő stratégiákat dolgozzanak ki, amelyekkel elkötelezhetik ügyfeleiket. A magyar fogyasztók ugyanakkor nem tesznek különbséget a szolgáltatók között az ügyfél-elkötelezettségre vonatkozó alapvető paraméterek alapján (pl. hogy mennyire ajánl valaki egy adott márkát vagy mekkora felárat hajlandó kifizetni érte).

„A magyar piac ilyen szempontból egységes, nincsenek különbségek a felhasználói élmény vagy az ügyfél-elkötelezettség tekintetében. Úgy látjuk, hogy ha valaki változtatni akar a helyzeten, annak nagyok a lehetőségei, hiszen a magyar fogyasztók aktív digitális felhasználók, akik minden pozitív változást szívesen fogadnának” – tette hozzá Singh.