Prim Hírek

 

Aztán elrohanok egy találkozóra: a kissé ügyefogyott kinézetű, saját építésű Google autonóm autóra (Firefly by Waymo) már oda se figyel a vezetés közben nézegető Szilícium völgybeli utas, a Kun Béla korabeli kommunista páncélautókra emlékeztető önvezető Lexus már nagyon unalmas (és több cég is ezt használja teszteléshez) – viszont tegnap láttam az első mikrobuszt, ami ugyancsak vezette saját magát. Ez már igencsak a tömegközlekedés felé vezet, és ha ehhez a jelenséghez hozzáadjuk a „ride share”-cégek innovációját, akkor perceken belül gombnyomásra A-ból a B-be lehet eljutni, anélkül, hogy autó várjon az emberre a garázsban (amit lakószobává lehet majd átépíteni, ezzel kábé 15-20%-ot adva a méregdrága Szilícium völgyi piachoz).

Vagyis a szenzorok egymással beszélgetve minden szintjén megváltoztatják az életünket, különösen a várva várt 5G megjelenésére készülve.

 

A nemrég lezajlott IoT World 2017 konferencia legfontosabb tanulsága, hogy az IoT és az AI egyesültek: az Internet of Things, a szenzorok világa kommoditássá lett, és a verseny az intelligens “agyak” körül zajlik, s ettől az élet egyre kevesebb olyan kötelességet ró ránk, mint például bevásárlás, mert azt a hűtő elvégzi majd a drónokkal és szállító robotokkal, email/mobil üzenetek segítségével.

 

És mindez már készen áll: teljes a kör, az értéklánc minden eleme megtalálható már, csak arra várunk, hogy tömegpiacra vigye ezt a gondolkodást valaki.

 

Mely cégek azok, amelyek arra lesznek képesek hamarosan, hogy mindenki számára kényelmessé és elérhetővé tegyék a technológia már megbízhatóan bevethető újdonságait? Melyik az a cég, amelyik új minőséget alkot a számtalan apró találmány termékké szintetizálásából? Kik azok a magyar szakemberek, akik nem csak kívülről, messziről nézik ezt az IoT világot, hanem belülről, a domináns úttörők vezércsapásában termelnek értéket és sokszorozzák meg az emberi képességeket? Ne adj isten valami olyat tesznek le az asztalra, amitől gyorsabban, biztonságosabban, egyszerűbben zajlik le ez az átalakulás.

 

Éppen Canberrában, az ausztrál fővárosban volt alkalmam azon elgondolkozni, hogy melyik város lesz a vezetője és a bajnoka a Smart City platform kiépítésének, ennek az új generációs, minden ipart átfogó élet – minőség – ugrásnak. San Francisco és a Szilícium völgy, akik nagyon komolyan veszik az egyre kevésbé titkos programokat (lasd az Apple Titánja, Tesla önvezető programja, a kissé megtépázott Uber újításai, a Lyft, az Intel vásárlásai ezen a területen? Avagy Detroit és a Big Three (akiknek a piaci értéke még sosem volt ennyire bizonytalan, hiszen az újításokból elő versenytársak egy év alatt többet tesznek le az asztalra, mint a kényelmesen éldegélő dinoszauruszok egy évtized alatt? Avagy Virginia, amely állam nem kíván beavatkozni és szabályozni semmit az autonóm közlekedés ügyében, hivatalos politikává emelve a piac mindenhatóságát? Esetleg a megtáltosodott, megújult Pittsburgh a Carnegie Melon szuperegyetem laborjaiból? Talán Szöul? Singapore? Peking? Éppen gyárat épít ott a Tesla. Esetleg a logisztikában / közlekedésben kiemelkedő Pozsony? Bármelyik város ezek közül nyerhet – csak akarni kell, és a technológusokat terelni ebbe az irányba.

 

Bárhol is történik meg ez a váltás először, az eredmények a világ kényelmesebbé tételében lélegzetelállítóak lesznek. És már ugrásra kész a technológia, a hűtők már fel tudják tölteni magukat, az autók elvezetik az utasokat, a 3D printelt drónjai a tengerészgyalogosoknak napokon belül megjelennek éles helyzetben a terrorellenes háborúkban – mert ez a technológia mindent áthat, a békés termeléstől a civilizációs védelemig mindent meghatároz.

 

Az internet forradalma utáni legnagyobb értékképző alkalom lehet az IoT az AI / Deep Learninggel kombinálva, az okos gépekkel megtűzdelt világunkban - a kisbabák életjeleit okosan figyelő baby monitortól a szívinfarktust előre jelző okosóráig, hogy az emberiség egyre jobban, egészségesebben, hosszabban élhessen. Az Amazon-gyártotta Echo és Alexa, a Google Home, a szeretett és intim Siri, amiket már ma majdnem húszmillióan a pénztárcájuk kinyitásával is megbíznak a szóban történő vásárlással – nem is olyan rossz ez a szép új, beszélő és értő robotos világ – már most sem, a robotok őskorában…