Szabad-e felhasználni Instagram képet, videót a honlapomon, blogomon vagy cikkemben?
A fenti kérdés sokakban felmerül, amikor honlapjukon, blogjukon képeket, híreket osztanak meg. A legtöbben erre azt válaszolják, hogy ha nyilvánosságra hozták a képeket, akkor miért ne lehetne őket szabadon átvenni?
Az Instagram szolgáltatásának felhasználási feltételei – melyet valljuk be, sokunk különösebb elolvasással való bajlódás nélkül elfogad magára nézve kötelezőként – azonban egy kevéssé ismert buktatót hordoznak az Instagram-os képek megosztására vonatkozóan. Ezt a kérdést jártuk körül dr. Beraczkai Dávid, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szerzői és webjoggal foglalkozó jogásza segítségével.
A legtöbb Instagram-ra feltöltött fénykép, videó szerzői műnek minősül, amely a szerzői jog védelmét élvezi. Amikor az Instagram-ra feltöltik a felhasználók a képeiket, videóikat, ezzel egyben felhasználási jogot, más néven licencet is engednek az Instagram-ot működtető cégnek (Instagram, Inc.), amely alapján szerzői művüket az Instagram jogszerűen megjelenítheti.
A felhasználási feltételek pontosan meghatározzák azt a felhasználási kört, amelyben automatikusan licencet engednek a felhasználók valamennyi feltöltött képre/videóra: „[a felhasználó] az Instagram számára nem kizárólagos, teljes mértékben megfizetett és jogdíjmentes, átruházható, allicencbe adható, az egész világra érvényes licencet ad”. Ez lényegében azt jelenti, hogy a felhasználó továbbra is megtartja a képhez fűződő szerzői jogait, mivel a felhasználási engedély „nem kizárólagos”; viszont az Instagram jogosult a neki adott felhasználási engedély alapján további felhasználásokat engedélyezni – erre jellemzően tárhelyszolgáltatók és egyéb, technikai közreműködők bevonása miatt van szükség.
A felhasználási feltételek alapján viszont az Instagram-ra fényképet feltöltő felhasználók az oldal feltételeinek elfogadásával nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az Instagram többi felhasználója bármilyen módon az ő szerzői művüket felhasználhassa – hívta fel a figyelmet Beraczkai Dávid. Az így feltöltött fényképeket tehát az Instagram licencfeltételek alapján a fényképet feltöltő felhasználó, illetve az Instagram, valamint az Instagram által allicenccel felruházott személyek jogosultak használni kizárólag – de a többi Instagram felhasználó nem, hiszen nekik nem ad az Instagram a fentiek szerint allicencet; ezt az Instagram felhasználási feltételei külön meg is erősítik az alábbiak szerint:
„[a felhasználó] nem teheti közzé, nem terjesztheti, nem továbbíthatja, nem sugározhatja, nem értékesítheti, nem adhatja licencbe és más módon sem használhatja fel az Instagram-tartalmakat”
Ez azt jelenti, hogy amennyiben nincsen az adott kép, videó jogosultjától (aki jó esetben a kép feltöltője, rossz esetben más személy) kapott felhasználási engedélyünk, úgy óvakodnunk kell a mások által feltöltött Instagram tartalmak felhasználásától, vagyis letöltésétől és saját blogunkba, cikkünkbe másolásától, vagy megosztásától, ugyanis így jogi következmények kockázatának tehetjük ki magunkat. Az Instagram felhasználási feltételei alapján a videók, képek egyetlen jogszerű felhasználási módja az, ha azokat az Instagram által adott beágyazott linkkel jelenítik meg, amelyet az Instagram kifejezetten támogat. Ebben az esetben ugyanis az Instagram licencfeltételei alapján a linkelt tartalmat az Instagram maga teszi hozzáférhetővé annak „új” helyén, amelyre az Instagram a fenti felhasználási engedély alapján jogosult.
„Azonban szerzői jogsértést követhet el az, aki nem az Instagram által támogatott beágyazott linkkel jeleníti meg a képeket/videókat, így például, ha valamilyen program segítségével letölti, lementi, tárolja, többszörözi és/vagy feltölti azokat. Ez ellen a fenti jogi és licenc feltételek alapján a képek, videók szerzői jogosultjai – legalábbis az Európai Unióban – sikerrel léphetnek fel szerzői jogi alapon, vagyis a jogi kockázat továbbra is fennáll.” – mondta el a szakértő.
Az Európai Unió Bírósága ugyanis a 2014. február 13-i, ún. Svensson-ítéletében kimondta az úgynevezett új nyilvánosság elméletét, amely alapján komoly jogi aggályokat vethet fel, illetve akár jogellenesnek is tekinthető. Amennyiben megállapítható az, hogy az Instagram beágyazott linkkel engedélyezett megosztási rendszerét megkerülve, illetve attól eltérően használják fel a képet/videót, amelynek eredményeképpen a fénykép, videó olyan új nyilvánossághoz jut el, amelyre nem terjedt ki a szerzői jogi jogosult szándéka az eredeti nyilvánosságra hozatal körében. Ez az új nyilvánosság pedig az Instagram-hoz hasonló, technológiájában zárt, regisztrációhoz kötött alkalmazások, illetve a szabályszerű megosztásra biztosított saját, dedikált felület könnyen bizonyítható megkerülésének esetében a fenti ítélet értelmében új nyilvánosságnak tekinthető. Ugyanis az érintett tartalmat feltöltő felhasználó az Instagram rendszerén kívül, nem beágyazott linkkel történő felhasználáshoz nem adta hozzájárulását – és így szándéka az e rendszeren kívüli nyilvánosságra sem terjedhetett ki, ezáltal sajnos a jogellenesség is viszonylagos könnyedséggel bizonyítható, tekintettel az Instagram felhasználási feltételeinek tartalmára, valamint a felhasználók általi elfogadására.
Mindezen kockázatok, illetve a nem várt hátrányos jogi következmények elkerülésének érdekében ezért célszerű hozzáértő jogi szakértő véleményét kikérni.
Kapcsolódó cikkek
- Ne féljünk a GDPR-tól!
- Újabb fertőzött alkalmazások a Google Play áruházban
- Jótékonysági sütivásár a Fenntarthatósági Médiaklub és a Telekom összefogásában az Önkéntesség Világnapján
- Belehúztunk az Instagramon, de támad a Snapchat
- Elindult a fogyasztói panaszok elektronikus kezelési platformja
- Szlovákiában bemutatták az első külhoni magyar elektronikus törvénytárat
- Legalább 150 millió dollárra perlik zenészek a Spotifyt
- Együttműködésre váltotta a szabadalmi vitákat az Ericsson és az Apple
- Hiányosságok a 450 MHz-es frekvencia hasznosításában
- Nagy fába vágja a fejszéjét az EU, ha korlátozná a tizenhat éven aluliak internetezését
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A HMS Networks felvásárolja a PEAK-System Technik vállalkozást
A HMS Networks AB (publ) („HMS”), az ipari információs és kommunikációs technológia globális szolgáltatója a mai napon kötelező erejű megállapodást kötött a DOGAWIST-Investment GmbH-val a PEAK-System Technik GmbH („PEAK”) részvények 100%-ának megvásárlásáról. A stabil alapokon álló német ipari kommunikációs szolgáltató PEAK-System cég olyan autóipari kommunikációs technológiák szakértőjének is számít, mint a CAN és a LIN.
SAS Viya Workbench fejlesztői környezet: Robusztus AI modellek fejlesztése egyszerűbben
A fejlesztőknek és modellezőknek szánt SAS Viya Workbench egy önkiszolgáló, igény szerinti számítási környezet adatelőkészítésre, feltáró adatelemzésre, valamint analitikai és gépi tanulási modellek fejlesztésére.
Fontos elismerést söpört be a hamarosan nálunk is kapható OMODA autók gyártója, a Chery
Az autóipari szereplők közül a Chery érdemelte ki a Kantar BrandZ Shanghajban megrendezett kínai gáláján a „Pioneering Chinese Global Brand” elismerést. A Chery elkötelezett a globális jelenlét mellett, ennek eredményeként világszerte már több mint 80 országban kaphatók a termékeik. Hamarosan Magyarországon is megkezdik a közel 20 fejlett intelligens vezetéstámogató technológiával felszerelt OMODA 5 értékesítését.
Megújult a TAP Portugal stopover programja
Izgalmas lehetőséget kapnak most akik Amerika felé repülnek. A portugál nemzeti légitársaság megújult stopover programjával ugyanis most egy repülőjegy áráért nemcsak az amerikai célállomásra, például Miamiba lehet eljutni, de Lisszabont is felfedezhetjük út közben. A legjobb az egészben, hogy ehhez nem kell külön fizetni az extra megállóért, így néhány napot eltölthetünk Portugália fővárosában, mielőtt tovább repülnénk.
A FirstPak az ABB-vel együttműködésben javítja fenntarthatóságát
Az elviteles készételekre szakosodott vendéglátóipari szegmens gyors növekedése miatt keletkező műanyaghulladék problémája mind Kínában, mind világszerte sürgősen szükségessé teszi az egyszer használatos műanyag felhasználásának csökkentését a szén-dioxid-csúcs és a karbonsemlegességi célok elérése, valamint a fenntartható fejlődés felgyorsítása érdekében. Kínában a problémát olyan szabályozás bevezetésével tervezik kezelni, amely 2025-re betiltja az egyszer használatos műanyag használatát.