Nulladik típusú találkozás az irodában
Az egyre több területen alkalmazott robotizálással már irodai környezetben is találkozhatunk. Ahhoz, hogy a vállalatok életben maradjanak – vagy tartsák a lépést a világ technológiai fejlődésével –, a cégvezetők felelőssége felismerni és elfogadni, hogy a robotizálás elkerülhetetlen, valószínűleg hosszútávon az egyetlen megoldást jelenti a hatékony és zökkenőmentes működéshez.
A megfelelő kompetencia a – MOTIMENT módszertannal pontosan mérhető irodai folyamatokból kimutatható – káros adminisztráció megszüntetésével érhető el, ez minden robotizálás előtt nulladik lépés a teljes sikerhez.
A robotizálás útján a mérést követő első lépés a digitalizáció. Amíg az nem történik meg, addig érdemben nem lehetfoglalkozni az automatizáció egyetlen fajtájával sem (pl. makrók Excelben vagy Wordben, kisebb programok, workflow-k, végső soron a robotika eszközei). Irodai környezetben minden, ami papíron zajlik, az digitalizálandó, hiszen abban a pillanatban, hogy sikerül számítógépre terelni egy-egy folyamatot, könnyedén mérhetővé válik, és azonnal kitisztul, hogy melyek a leginkább élőmunka igényesek, azaz legelőször automatizálandók.
„A digitalizáció kikerülhetetlen, kötelező fejlődési irány ahhoz, hogy potens, működő vállalatunk legyen. Szükség van az irodai folyamatok mérésére, amelynek segítségével megállapítható, hogy eleve melyikben van annyi tartalék, amit érdemes digitalizálni az automatizálhatósághoz” – mondta Mészáros Zsolt, a MOTIMENT módszertan kidolgozója.
Általában kijelenthető, hogy az ismétlődő és/vagy tranzakcionális (pl. ügyfélszolgálati, bolti értékesítési, SSC) folyamatok könnyebben automatizálhatók, mint az egyedi folyamatok (pl. a mindenkori vezetés, a HR, a jog általános folyamatai). Ez azonban nem nélkülözheti az alapos felmérést, mert meglepően sok mikrociklusból áll egy látszólag egyedi, pl. levélküldési folyamat is.
Minél többet elmélkedünk a robotikáról, előbb-utóbb eljutunk odáig, hogy robotikának csak azt „merjük” nevezni, ami kielégíti a Turing-teszt kritériumait, ahol egy kommunikációs csatorna túloldalán lévő személy nem tudja megkülönböztetni a gép, a mesterséges intelligencia válaszait az emberétől. Minden más csak programozott automatizmus. Ha ilyen szigorúan ragadjuk meg a robot - nem robot kérdést, lényegében gyári környezeten kívül (pl. autóipar) még sehol nem használnak valódi robotokat. Mindezek mellett ki kell emelni, hogy már a hazai bankrendszerben is dolgoznak olyan szállítók, akik ügyfélszolgálati levelezéseknél másodpercen belüli reakcióidővel tudják értelmezni a nem is teljesen triviális kérdéseket, majd megválaszolni őket. Bár ők chatbotnak hívják a terméküket, nem robotnak.
MOTIMENT jövőkép:
Rohamosan fejlődik ez a piac. Egyre több az adattárházat (big datát) cizelláltan felhasználni képes piaci szereplő, az adatok hozzáférése is sokszor egyszerűsödik, a piac is kezdi felismerni a saját érdekeit és relatív pontosan specifikálni az igényeit. Ennek megfelelően nő a fizetőképes kereslet is, így egyre inkább közeledünk a valódi mesterséges intelligenciához (a maga összes kockázatával). „Rengetegen riogatnak a fejlett, emberi munkát érdemben kiváltó eszközökkel kapcsolatban – gondoljunk csak az ipari forradalom géprombolásaira –, ezzel szemben én azt gondolom, hogy egyrészt komoly képzett munkaerőhiánnyal küzd a világunk, másrészt mindig meglesznek azok a feladatok, amelyek nem nélkülözhetik az emberi kreativitást, emóciót és döntéseket, a legtöbb ezen munkakörök közül még nem is létezik” – véli Mészáros Zsolt. Szerinte, ami viszont létkérdés főleg a mai fiatal generáció számára, az az alkalmazkodás képessége: jobb, ha mindenki hozzászokik, hogy élethosszig tartó tanulásra van szükség.
A robotika témáról szakértők beszélgetnek, ami ide kattintva meghallgatható.
Kapcsolódó cikkek
- 20 éves a Cisco Hálózati Akadémia
- A hibrid IT kulcsa az összehangolt üzleti és informatikai stratégia
- A vállalatok küzdenek a digitalizációval
- Elstartolt a jövő innovátorainak bajnoksága
- UBTECH elhozza otthonodba a játékok új generációját
- 5 milliárd forint a Digitális Jólét Program Hálózat fejlesztésére
- 7+1 tipp vezetőknek és munkavállalóknak, hogyan lehetnek a jövő (szak)emberei?
- Az év középiskolai tanári csapata a digitalizációért
- Az együttműködő robotok gyorsítják a robotika elterjedését
- Humán vs. Robot – ideje felébredni!
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
EY-Parthenon: Új márka, egykapus ügyfélélmény
Az EY globálisan egységesíti tranzakciós tanácsadási üzletágát és a vállalati stratégiával foglalkozó EY-Parthenon csapatát, közös márkanév alatt működtetve tovább ezeket a területeket. Ez a lépés az ügyféligényekre reagálva erősíti meg a két terület közötti szinergiákat, és biztosít egységes, integrált tanácsadási élményt. Az új működési modell lehetővé teszi, hogy a vállalatok még komplexebb és összehangoltabb támogatást kapjanak növekedési, fejlesztési vagy stratégiai döntéseikhez. A márka mögött 25 000 szakember dolgozik, 150 országban.
Országos mozivetítéssel zárult a Hunyadi sorozat
Húsvét hétvégéjén érkezik a Hunyadi sorozat grandiózus fináléja a TV2 műsorára. A legelhivatottabb rajongók azonban már korábban, április 16-án, szerdán, 19 Cinema City moziban, exkluzív vetítésen élhették át a sorozat záróepizódját, amely látványos csatajeleneteivel kápráztatta el a közönséget.
Kihirdették a Sony World Photography Awards 2025 nyerteseit
A Sony World Photography Awards bejelentette a 18. alkalommal megrendezett verseny győzteseit a londoni díjátadó gálán, ahol a szakma legnagyobbjai ünnepelték az idei nyerteseket és kiemelkedő munkáikat.
Mi jön a fal után? – Automotive Summit 2025
Ezzel a provokatív kérdéssel indul 2025. május 21-én az Automotive Summit a MOL Campuson. A konferencia az autóipar jövőjét helyezi fókuszba, különös tekintettel arra, milyen szerepet tölthet be Magyarország a globális átalakulásban. A szakértők számos nézőpontból vizsgálják meg az iparág kihívásait és lehetőségeit – a mesterséges intelligencia autóértékesítésben betöltött szerepétől kezdve, az új autógyárak gazdasági hatásán át, egészen a CO₂-kibocsátás jövőjéig.