A magyar vállalatok harmada még nem is hallott a GDPR-ról
Mindössze három hónap maradt az általános európai adatvédelmi rendelet (GDPR) hatályba lépéséig, nem meglepő módon már a csapból is ez a téma folyik. Ehhez képest a hazai vállalkozások harmada még csak nem is hallott erről – derül ki a Microsoft felméréséből. A magyar cégek döntő többsége azt sem tudja, vonatkoznak-e rá ezek az egyébként kötelező érvényű előírások, így a legtöbbjüknek semmiféle terve sincs arra, hogyan feleljen meg ezeknek a szabályoknak. A helyzet azonban nem reménytelen.
Kelet-Közép-Európában Magyarországon vannak leginkább lemaradva a vállalkozások a GDPR irányelvekre való felkészülésben és az abban előírt szabályok alkalmazásában – állapítja meg a Microsoft tavaly év végén végzett régiós kutatása. Miközben a régióban csak a cégek 12 százaléka nem hallott a 2018. május 25-étől életbe lépő szabályozásról, Magyarországon jóval magasabb, 30 százalékos ez az arány. Ráadásul a hazai vállalkozások 57 százaléka egyáltalán nincs tisztában azzal, kikre vonatkoznak a GDPR előírásai.
A GDPR minden olyan szervezetre vonatkozik, amely itthon vagy külföldön valamilyen terméket vagy szolgáltatást kínál uniós állampolgároknak: ez éppúgy lehet egy a vendégek személyes adatait kockás füzetben vezető fodrászüzlet, mint egy saját munkavállalói adatait kezelő vállalkozás. Az irányelv alkalmazása 2018. május 25-től kötelező. Amelyik vállalkozás nem felel meg az előírásoknak, az a jogsértés nagyságától függően akár 20 millió eurós, vagy az előző pénzügyi év teljes forgalmának 4 százalékára rúgó bírságra is számíthat.
Az Európai Unió a GDPR-tól azt reméli, hogy erősödni fog a személyes adatok védelme. Ez minden vállalkozás elemi érdeke, hiszen a digitalizáció térhódításával az adatok mennyisége és szerepe ugyanis folyamatosan nő. Az a vállalkozás, amely nem fordít kellő figyelmet adatainak megőrzésére és védelmére, nem csupán uniós feddésre számíthat, hanem arra is, hogy versenyhátrányba fog kerülni az irányelvet követőkkel szemben.
A szabályozás ismerete azonban csupán az első lépés, ugyanilyen fontos, hogy a vállalatok meg is feleljenek a szigorú előírásoknak. A magyar cégek e tekintetben is jelentős lemaradásban vannak: kétharmaduknak nincs kész terve arra, hogyan legyen „GDPR érett”, miközben a régióban tevékenykedő társaik felének már van elképzelése erről.
Nagyjából a magyar vállalkozások negyede úgy gondolja, hogy pusztán egy informatikai beruházással megoldhatja ezt a problémát. A személyes adatokat az európai vállalkozások zöme, 53 százaléka leginkább a kiberbűnözőktől félti, a magyarok viszont leginkább, 40 százalékos arányban a saját alkalmazottaiktól tartanak. Mindössze 22 százalék tudja, mit kell tennie, ha személyes adatok veszélybe kerülnek, miközben a kelet-közép -európai átlag ennek pontosan a duplája.
„Ezeknek az elvárásoknak nem könnyű önerőből megfelelni. A vállalkozások döntő többségének valószínűleg együtt kell működnie egy adatkezelésben járatos, az ehhez szükséges technológiával rendelkező partnerrel vagy szakértővel. De ennél is fontosabb tisztában lenni azzal, hogy a GDPR-ra történő felkészülés nem csupán egy újabb informatikai beruházás, hanem egy radikális szemléletváltás: átállás a 21. század adatkezelési és -védelmi irányelveire, amelyek ugyanúgy kötelező elvárások egy vállalat működésében, mint az áfa bevallása és befizetése vagy az éves beszámoló elkészítése” – fogalmazott Szentkuti Gabriella, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója.
A Microsoft minden támogatást megad a vállalkozásoknak a GDPR-megfelelőséghez vezető úton, egyebek mellett az uniós rendeletben foglaltaknál is szigorúbb műszaki és szervezeti előírásoknak megfelelő felhőszolgáltatásaival. Az adatvédelmi módszertannak köszönhetően a cégek a felhőben tárolt adatok kizárólagos tulajdonosai maradnak, ráadásul jelentős infrastrukturális és szervezeti fejlesztés nélkül válhat rugalmassá mindennapi működésük.
A Microsoft emellett évente 300 milliárd forintnak megfelelő összeget költ biztonsággal kapcsolatos kutatásokra és fejlesztésekre, így a megfelelő technológia mellett a GDPR-ral összefüggő eljárások kialakításához és működtetéséhez szükséges támogatással is segíti a kkv-kat és a nagyvállalatokat. További információ elérhető a Microsoft GDPR aloldalán.
Kapcsolódó cikkek
- Tízből kilenc magyarra veszély leselkedik az interneten
- A cégek kétharmada nem ügyel az adatvédelmi alapelvekre
- Áttörést hozhat az Unió új, de bonyolult adatvédelmi rendelete
- GDPR: Üzleti előnyöket is hoz az adatkezelési gyakorlat változása
- Feltörték az Ubert! Veszélyben az adataink?
- A személyes adatok kezelése 20 millió EUR-ba is kerülhet!
- Hírlevél feliratkozás – kötelező-e a kétlépéses hozzájárulás a GDPR alapján?
- GDPR: (meg)felel(tet)ésre felkészülni!
- Óriási biznisz az egészségügyi személyes adatok kereskedelme a feketepiacon
- Valós veszély-e a 6 milliárdos büntetés egy magyar adatkezelőnek?
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Kezdődik az év végi roham a mérlegképes könyvelők számára
A Kulcs-Soft által működtetett Kulcs-Akadémia három éve biztosítja a kreditpontos képzés lehetőségét, a digitalizáció jegyében online és személyes formában is.
A világ öt legjobb márkája között a Samsung
A Samsungot az ötödik egymást követő évben választotta a világ legjobb öt márkája közé az Interbrand. A nemzetközileg is elismert márkatanácsadó vállalat évente közzéteszi a legjobb nemzetközi márkákat tartalmazó Best Global Brands listáját. Az idei listából kiderült, a vállalat márkaértéke elérte a 100,8 milliárd dollárt, amely 10%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Közösen telepít e-kamion töltőállomásokat a Siemens és az OMV
Az e-buszok és e-haszongépjárművek száma évek óta dinamikusan nő, a személyautó-állomány mellett a fuvarozásban, illetve az áruszállításban is egyre inkább teret nyer az elektrifikáció. A busz- és logisztikai flották üzemeltetői ezért egyre inkább keresik megfelelő töltési megoldásokat.
A Jane Goodall Intézet nyerte a Telekom pályázatát
Körforgásban, kölcsönhatásban, közösségben – címmel hirdetett pályázatot kifejezetten magyarországi nonprofit szervezetek számára a Magyar Telekom és a Hello Nonprofit. A felhívásban olyan szervezetek jelentkezését várták, melyek az e-hulladék és a digitális környezetszennyezés csökkentésére; a városi éghajlati alkalmazkodásra; vagy a hazai ökoszisztémák ellenállóképességének támogatására fókuszálnak. A zsűri 21 pályázatból választotta ki a győztes Jane Goodall Intézet „Passzold vissza, Tesó!” programját, amely 16 millió forint támogatásban részesül.