Deloitte IFRS-felmérés: jelentős változások az előző évhez képest
A Deloitte Magyarország második alkalommal készítette el IFRS felmérését, hogy feltérképezze, miképp gondolkoznak a cégek az IFRS áttérésről, annak időzítéséről és legnagyobb kihívásairól.
“A felmérés alapján továbbra is jelentős az érdeklődés az IFRS áttérés iránt, a megkérdezett társaságok 36 százaléka jelezte, hogy már át is tért vagy tervezi az áttérést a következő három éven belül. 2018-as adatok szerint már 197 cég tért át IFRS-re, amely jelentős növekedést jelent az előző évhez képest” – mondta el Veszprémi István, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.
Az áttérés elsődleges kiváltó oka továbbra is az anyavállalat ezirányú preferenciája, illetve a jogszabályi előírás. Egyre hangsúlyosabban jelenik meg azonban az áttérés szempontjai között a nyitási szándék a külföldi piacok felé, vagy az üzleti partnerek elvárásainak való megfelelés. A felmérésből ugyanakkor az is jól látszik, hogy sok társaság, amely az anyavállalati elvárás miatt ugyan készít az IFRS-nek megfelelő jelentéscsomagot, azonban mégsem tervezi az áttérést, mivel a jelenlegi “duál” beszámolási rendszere már évek óta bejáratottan és jól működik.
“Az előző évi felméréshez képest viszont lényegi elmozdulás tapasztalható, hiszen egyre kevesebben halasztanák az IFRS-re történő áttérést a szabályozás kiforratlansága miatt. Ez részben köszönhető annak is, hogy az IFRS adószabályok tekintetében az előző évhez képest lényegi változás nem történt 2018-ban” – tette hozzá Helybély Judit, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának szenior managere.
Kérdés ugyanakkor, hogy a 2018. január 1-jével hatályba lépett vevőkkel kötött szerződésekből származó bevétel elszámolása, a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó új standardok, vagy a 2019. január 1-jétől hatályos új lízingszerződésekre vonatkozó standard kapcsán a jogalkotó milyen mértékben nyúl majd hozzá a szabályozáshoz. A felmérésből az is egyértelműen kitűnik, hogy az adózási hatások felmérése és kidolgozása továbbra is jelentős feladat az áttérő társaságok számára. A megkérdezettek 60 százaléka, tehát egyre többen gondolják úgy, hogy szükséges lesz feltételes adómegállapítást, illetve állásfoglalást kérniük a tervezett áttérést megelőzően az IFRS-hez kapcsolódó adószabályok tekintetében.
A 2018. január 1-jétől hatályba lépett, az IFRS beszámolásra áttérők szinte mindegyikét érintő új bevétel és pénzügyi instrumentumokról szóló standardok bevezetésével összefüggésben a megkérdezettek többsége úgy látja, hogy leginkább a számviteli és adózási területen felmerült kérdések esetén van szüksége külső támogatás bevonására.
A felmérés szerint a társaságok túlnyomó többsége, közel 80 százaléka érintett az új lízingstandard kapcsán, és rendelkezik olyan bérleti szerződéssel, amely alapján lízingbe vevőnek/adónak minősül. Ezen szerződések jellemzően járművekhez kapcsolódó lízingszerződések, előfordulnak továbbá ingatlanokhoz és egyéb gépekhez, műszaki berendezésekhez kapcsolódó lízingszerződések is.
A megkérdezettek közel fele szerint az áttéréshez szükséges felkészülésben mind adó, mind számviteli szempontból hiányosság észlelhető a társaságoknál.
A Deloitte tapasztalatai szerint az áttérés gondos felkészülést igényel mind számviteli, mind pedig adózási oldalról. E két aspektust érdemes már idejekorán, egymással párhuzamosan felmérni és kezelni, hiszen például az adózási megfontolások is hatással lehetnek bizonyos számviteli politikai döntésekre és a specifikus adószabályok speciális, új analitikák kialakítását is szükségessé tehetik.
Kapcsolódó cikkek
- Ugrásszerűen megnőtt a hatvan éven felüli internetezők száma
- Ezért rendel a magyar Kínából
- Közép-Európa legjobbjai közé választották a Magyar Telekom fenntarthatósági jelentését
- Vatera-felmérés a hazai könyvvásárlási és olvasási szokásokról
- Ingyen wifi teszi boldoggá a magyar okoskütyühasználót
- A hiányszakmákban átlagosan 30 százalékkal nőttek a bérek az elmúlt évben
- Változott a hangulat, egyre többen bíznak az önvezető autókban
- A magyar vásárló véleménye: Kínából rendelni biztonságos és jó kaland!
- Pozitívan látják helyzetüket a középvállalatok
- Európa új tigrisei
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Real Madrid az első klub, amely átlépte az 1 milliárd eurós bevételt
A Deloitte Football Money League 2025-ös jelentése rávilágít arra, hogy a legnagyobb futballklubok a 2023/24-es szezonban jelentős bevételnövekedést értek el, és a Real Madrid lett az első klub, amely átlépte az 1 milliárd eurós álomhatárt. A csapatok pénzügyi sikerét a pályán elért eredményeik, stadionfejlesztések és a jól megtervezett kereskedelmi stratégiák tették lehetővé. A Premier League csapatai továbbra is az élvonalban szerepelnek a bevételi rangsorban, míg a női futball is kiemelkedő növekedést mutat, jelezve a sportág egyre nagyobb népszerűségét és piaci értékét.
Megalakult a Kyndryl Institute
A mai gyorsan fejlődő digitális gazdaságban a vezetők egyre komplexebb kihívásokkal szembesülnek, miközben a technológia folyamatosan változik. A The Kyndryl Institute célja, hogy változatos nézőpontokkal és cselekvésre ösztönző meglátásokkal támogassa a felsővezetőket a legfontosabb aktuális kérdésekben, mint például a mesterséges intelligencia hatásai, szabályozások, kibervédelem, IT-modernizáció és más kulcsfontosságú témák. Az iparági vezetők, start-up közösségek, civil társadalom és akadémiai szakértők bevonásával a The Kyndryl Institute azon dolgozik, hogy segítse a stratégiai döntéshozatalt és ösztönözze az innovációt világszerte.
Ismét a K&H lett Magyarország legjobb digitális bankja
A K&H Bank 2022 óta immár harmadik alkalommal nyerte el a "Magyarország legjobb digitális bankja" díjat, melyet a rangos brit pénzügyi szaklap, a Global Banking and Finance Review ítélt oda. Az indoklásban a szaklap a bank digitális innováció iránti elkötelezettségét és ügyfélközpontú banki megoldásait emeli ki. A K&H Csoport korábban kétszer is elnyerte a Euromoney „Legjobb digitális bank” címét, és a Mastercardtól is megkapta ezt az elismerést.
Hibrid mozdonyok a fenntartható vasút szolgálatában
A svájci központú Müller Technologie az ABB vontatási berendezéseit alkalmazza a régi dízelmozdonyok hibrid és felsővezetékes üzemmódra történő átalakítására. Az ABB technológiájának köszönhetően a mozdonyok három különböző hajtásmódot kínálnak, amely nagyobb rugalmasságot és hosszabb élettartamot biztosít, hogy megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak. A nulla károsanyag-kibocsátású üzemmód különösen előnyös lesz munkaterületeken és alagutakban.