Egyre bátrabban mobilinterneteznek a magyarok uniós országokba utazva
A külföldet megjárt magyar mobilhasználók 99 százaléka tud az uniós roamingdíjak tavaly júniusi eltörléséről, és ez különösen a mobilinternetezésben látszik: 2016-ról 2017-re közel másfélszeresére nőtt az adatroamingoló telefonhasználók száma – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb felméréséből.
Épp egy éve, 2017. június 15-étől törölték el az uniós roamingfelárakat az átlagfelhasználók számára. A hazai mobiltulajdonosok nagyon rövid idő alatt megtanulták, hogy nem drágább, ezért érdemes külföldön is használniuk a készülékeiket. A teljes tavalyi évre vonatkozó NMHH-kutatás eredményei szerint sikeres volt a többszintű – uniós és a magyar hírközlési hatósági – tájékoztatás: a roamingszabályok változása és a díjak megszűnése nagyon gyorsan és széles körben ismertté vált, ami a szokások változásában is jól tetten érhető.
Jelentősen nőtt a roamingdíjakkal kapcsolatos tájékozottság
Az NMHH a szabályozási változásokról a bevezetés előtt és után is megkérdezte a magyarországi mobilhasználókat. A 14 évesek és idősebbek körében végzett felmérés eredményeiből egyértelműen látszik, hogy az eltelt – viszonylag rövid – idő alatt jelentősen megnőtt az ezzel kapcsolatos tájékozottság. Míg 2016 végén még a közel 8 millió mobilhasználónak csak valamivel több mint fele (57 százalék) hallott az új szabályokról, addig egy évvel később, a bevezetés után már tízből heten (71 százalék) értesültek róla valamilyen forrásból – ez alatt az időszak alatt egyébként sem a hazai mobilhasználók, sem a külföldön járók, sem az ott mobilt használók aránya nem változott számottevően.
A roamingszabályokkal kapcsolatos tájékozottság – ahogy várható volt – leginkább azok körében nőtt, akik az elmúlt három évben jártak külföldön, és ott használták is a telefonjukat: 2017 végére a kedvező roamingolás lehetősége már szinte teljesen ismertté vált (99 százalékos volt). A tájékozottság statisztikailag jelentősen nőtt azok között is, akik nem jártak külföldön és azok esetében is, akik igen – utóbbiak akár használták útjuk során a mobiltelefonjukat, akár nem.
Egyre többen mernek mobilinternetezni külföldön
A mobilhasználói szokások változása is a szabályok, az új feltételek megismerésére és megértésére utal. 2016 óta többségben vannak az okostelefon-tulajdonosok, tavaly év végén pedig már a 14 éves és idősebb népesség 63 százalékának volt legalább egy okostelefonja. Az okostelefonnal rendelkezőknek viszont szinte mindegyike (97 százalékuk) belföldön használ valamilyen módon internetet. A roamingdíjak csökkenésével, illetve a többletköltségek teljes megszűnésével az országhatárokon túl is jóval többen kezdtek internetezni magyar előfizetésű mobiljukon az unióban: 30 helyett már 43 százalékuk csatlakozott rá egy külföldi szolgáltató mobilhálózatára netkapcsolatért.
Összességében azonban legtöbben roamingoláskor még mindig – ahogy itthon is – elsősorban telefonálásra és sms-ezésre használták a telefonjukat. A külföldről hazatelefonálás és sms-ezés arányai – a statisztikai hibahatárokat figyelembe véve – érdemben nem változtak: 85, illetve 60 százalék körüliek voltak tavaly és a megelőző évben is a külföldön mobiljukat használók körében.
A roamingdíjak változásáról
Miután éveken át fokozatosan csökkentek az európai roamingdíjak, a folyamat utolsó lépéseként 2017. június 15. óta az Európai Unión belül már felárak nélkül lehet a mobiltelefonokról hívást kezdeményezni és fogadni, sms-t írni vagy internetezni. A belföldi díjaknak megfelelően kellett ugyanis minden telefonszolgáltatónak beáraznia a roamingdíjait a felhasználói számára, ha azok az unión belül időszakosan utaznak, és csak kivételes esetekben számolhatnak fel többletdíjakat. A változásokról az NMHH is részletesen beszámolt, tájékoztató kampányt szervezett, illetve a külföldi mobiltelefon- és internethasználat új feltételeinek megértését segítendő két szemléltető kisfilmet is közzétett, melyek együttes nézettsége mára túllépte a 120 ezret.
A kutatásról röviden
Az NMHH évek óta végez átfogó, országos kutatásokat különböző témákban azzal a céllal, hogy lássa és megértse a fogyasztók távközléssel kapcsolatos szokásait és véleményét, az azonos módszertannal készülő idősoros vizsgálatok alapján pedig támogassák a hatósági döntéshozatalt, stratégiai időtávon is. Ezek kiemelt eredményeinek összefoglalói a hatóság honlapján elérhetők, így a távközlési szolgáltatások használatáról a lakossági felhasználók körében végzett legutóbbi reprezentatív felmérés is, további részletes adatokkal és összefüggésekkel.
Kapcsolódó cikkek
- NMHH Médiatanács: 110 millió forint közösségi tévék, rádiók műszaki fejlesztésére
- NMHH: Retro Rádió néven indulhat majd az új országos kereskedelmi rádió
- A Magyar Telekom reagálása az NMHH határozatára
- NMHH: Visszaélésekre alkalmas, ha SMS-üzenettel telefonegyenleget lehet feltölteni
- Médiatanács: összesen 45,7 millió forint hangjáték- és online sorozatokra
- A Médiatanács döntött az országos kereskedelmi rádiós pályázat nyerteséről
- Teret nyert az online média az országgyűlési választásokkal kapcsolatos tájékozódásban
- Átadta az NMHH elnöke az idei Magyari Endre-díjakat Győrben
- Ugrásszerűen megnőtt a hatvan éven felüli internetezők száma
- Médiatanács: folytatódik az országos kereskedelmi rádiós pályázati eljárás
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
QR-kód és mesterséges intelligencia a vásárlók szolgálatában
Elindult a Digitális Termékútlevél Platform (DTP) fejlesztése, amelynek célja, hogy az élelmiszerek útja a termelőtől a fogyasztóig átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé váljon. A rendszer három fő elemből áll: a gyártási és feldolgozási adatokat kezelő QSTS-ből, a gyártók és vásárlók közötti kapcsolatot segítő Product Brokerből, valamint a termelők számára készült Digitális Farmer portálból.
Amikor az AI átírja a szabályokat: így alakul át a vállalati technológia
Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) használata kilép a kísérleti szakaszból és egyre inkább vállalati szintű informatikai megoldássá válik, a technológiai vezetők számára is egyértelművé válik, hogy a hagyományos IT-működési modellek már nem felelnek meg az új korszak követelményeinek. A Deloitte Tech Trends 2026 kutatása szerint az AI nem csupán kisebb technológiai fejlesztéseket hoz, hanem alapjaiban formálja át a vállalatok működését.
Schneider Electric: új frekvenciaváltók a jövő fenntartható épületeihez
Több mint 30 százalékos energiamegtakarítás a korábbi megoldásokhoz képest, hosszabb üzemidő és zökkenőmentes integráció a modern épületmenedzsment-rendszerekkel (BMS) – többek között ezeket az előnyöket kínálják a Schneider Electric új Altivar HVAC Drive frekvenciaváltói. Az új termékcsalád intelligens csatlakoztathatóságot, fejlett védelmi funkciókat, fenntartható működésre tervezett hűtőközegekkel való kompatibilitást, valamint kiberbiztonsági megoldásokat egyaránt biztosít.

