Az idősek sem maradhatnak ki a digitális világból!
A felnőtt magyar internetezők számára fontos, hogy a családjuk idősebb tagjai is otthonosan mozogjanak a digitális világban. Ennek érdekében a fiatalabb netezők 17 százaléka rendszeresen, 59 százaléka pedig alkalmanként szokta idősebb családtagjait tanítani az internet és a digitális eszközök használatára. A támogatás sikerét jól jelzi, hogy a netet már használó nagyszülők, dédszülők harmada kettő, további közel egyharmada pedig három vagy több internetezésre alkalmas eszközt is használ. A netezők szerint az idősebbek számára a digitális képességek elsajátításához a közös tanulás a legjobb út, mely egyszerre jelent több együtt töltött időt, közös fejlődést és közös szórakozást is. Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatása az idősek digitális világgal kapcsolatos viszonyával foglalkozik.
Internet: nem bírnánk nélküled
Az eNET 2018 májusában végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők nem tudnának meglenni net nélkül: információforrásként (86 százalék); kommunikációs csatornaként (78 százalék); ügyintézéshez (71 százalék), szórakozási, kikapcsolódási lehetőségként; illetve a munkához, tanuláshoz (65-65 százalék) is nélkülözhetetlennek tartják.
De vajon az idősebb generációk hogyan boldogulnak a digitális világban és mennyire használják ki az általa nyújtott lehetőségeket? Tízből kilenc netező szerint ebben a tekintetben az idősebbek le vannak maradva a fiatalok mögött.
Soha nem késő belépni a digitális világba. De hogyan?
Bár a netezők szerint a fiatalok otthonosabban mozognak a digitális világban, ez nemcsak előnyöket, hanem egyben felelősséget is jelent: a válaszadók 83 százaléka tartja fontosnak, hogy a fiatalabb családtagok segítsenek az idősebbeknek a digitális képességek elsajátításában. A közös tanulásnak számos előnyét látják: nemcsak több időt töltenek együtt, de együtt is fejlődnek (73 százalék szerint); mindketten hasznos képességeket sajátítanak el (71 százalék), ugyanakkor mindez közös szórakozást is jelent számukra (67 százalék).
A válaszadók szerint az internet az idősebbek életét elsősorban a rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel történő kapcsolattartás (78 százalék), az információkeresés (74 százalék) és az ügyintézés (68 százalék) terén könnyítené meg.
Nem csak a húszéveseké a (digitális) világ!
A fiatalabb (41 év alatti) netezők nem is hagyják, hogy idősebb családtagjaik kimaradjanak a digitális világ nyújtotta lehetőségekből: 17 százalék rendszeresen, 59 százalék alkalmanként szokta őket tanítani az internet és a digitális eszközök használatára, 8 százalék esetében pedig a család más tagja szokta ezt tenni.
A kutatásban résztvevő fiatalabb netezők idősebb rokonai körében az otthoni netet használók aránya 47 százalék, míg a mobilinternetet és az interaktív TV szolgáltatást használóké 13, illetve 12 százalék. Ugyan a nagyszülők, dédszülők és egyéb idősebb rokonok többsége (61 százalék) továbbra is ragaszkodik a vezetékes telefonhoz, mobiltelefon-szolgáltatást (is) 70 százalékuk használ.
A netező nagyszülők, dédszülők eszközhasználat terén is igen aktívnak bizonyultak: 33 százalék egy, 37 százalék kettő, 30 százalék pedig három vagy több internetezésre alkalmas eszközt is használ. Ezek közül az okostelefon a leggyakoribb (55 százalék), ezt követi az asztali számítógép (54 százalék), a laptop (49 százalék), a tablet (27 százalék) és az okostévé (22 százalék).
A válaszadók szerint netező nagyszüleik, dédszüleik inkább hasznos tevékenységekre használják a netet (43 százalék), 37 százalékuk szerint pedig hasznos tevékenységekre és szórakozásra egyaránt. A napi szinten végzett online tevékenységek közül az idősebb rokonok esetében a böngészés (42 százalék), a közösségi média oldalak látogatása (42 százalék), a csetelés (35 százalék) és a hírolvasás (34 százalék) a legjellemzőbb. A digitálisan igazán aktív nagy- és dédszülők a fentiek mellett számítógépes játékokat is szoktak a családdal játszani (27 százalék) és videótelefon-szolgáltatást is használnak (14 százalék).
A kutatás alapján elmondható tehát, hogy többnyire a fiatalabb rokonok segítségével ma már az idősebb generációk tagjai is sikerrel tartanak lépést a korral, ezáltal ők is egyre nagyobb mértékben aktív résztvevői digitális világunknak.
eNET – Telekom
Kapcsolódó cikkek
- A hazai e-sport piac helyzete
- A digitális jelenlétről szóló párbeszédre hív a Telekom
- eNET kutatás a videojátékokról
- Megérkeztek a UPC nagy wifi kutatásának eredményei
- eTrends Monitor: Hatalmas potenciált rejt a hazai online fizetési piac
- A webáruházak körében az online marketing az abszolút győztes
- A netezők digitális trendekkel kapcsolatos elképzelései
- Felkészültek a KKV-k az online számlázásra?
- A Magyar Telekom 2017-ben is folytatta intenzív hálózatfejlesztését
- Egyre többen és egyre gyakrabban használunk mobilnetet külföldön is
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Még szélesebb körben elérhetők a Galaxy AI funkciók a One UI 6.1 frissítéssel
Még több Galaxy felhasználó léphet be a mobil AI új korszakába: a One UI 6.1 frissítéssel korábbi készülékeken is elérhetővé válnak a Galaxy AI funkciók március 28-tól. A Galaxy S23 széria, az S23 FE, a Z Fold5 és a Z Flip5 készülékek, valamint a Tab S9 termékcsalád tagjain is elérhetők lesznek azok a lehetőségek, melyeket az idén bemutatott Galaxy S24 széria felhasználói már kipróbálhattak.
A telefonálástól a nagyképernyős streamelésig – így alakította át az életünket 3 évtized alatt a mobiltechnológia
1994. március 26-án, 30 évvel ezelőtt indította a Yettel az első kereskedelmi GSM szolgáltatást Magyarországon, akkor még Pannon GSM néven. Nem csak a márka, a mobiltechnológia is számos újításon ment keresztül a három évtized alatt. Az akkoriban még csak hangszolgáltatást nyújtó méregdrága belépési díjtól indulva mára korlátlan hang- és adatcsomagok, szélsebes mobilinternet érhető el megfizethető áron, mind mobilon, mind az otthonokban, mobilhálózati alapokon. 30 év fejlődése, aminek mára a lakosság és az üzleti felhasználók is a nyertesei lettek.
Kreatív megoldásokkal építenének fenntartható jövőt a Zöld kód pályázat döntősei
Március 23-án rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! pályázat döntőjét. A legjobb ötletekkel érkezett csapatok közül a fiatalabb korosztályt egy Scratch-meccs várta, míg a nagyobbak szakmai mentorok segítségével valósíthatták meg a fenntarthatósági problémákra reflektáló robotötleteiket. A 6 millió forint összdíjazású pályázattal a Vodafone Magyarország Alapítvány célja, hogy a fiatalokat arra buzdítsa, gondolkodjanak és tegyenek azért, hogy a digitalizációt a fenntartható jövő szolgálatába állítsák.
A márkák megítélése szenvedhet kárt a visszaeső életszínvonal miatt
Az összes vizsgált szempont szerint romlott a fogyasztói elégedettség az elmúlt egy évben a KPMG Customer Experience Excellence globális kutatása szerint. A jelenség mögött első sorban a globális megélhetési válság áll. Ugyanakkor a pandémia idején a márkák részéről tapasztalt odaadó hozzáálláshoz képest a mostani krízisjelenségek kezelésében nem érzik a fogyasztók a cégek részéről a partneri hozzáállást. Míg például a covid okozta fogyasztói nehézségeket közös összefogással lehetett megfelelően kezelni, a mesterséges intelligencia kérdésében akár a front ellentétes oldalára is rendeződhetnek a szolgáltatók és a fogyasztók – hívja fel a figyelmet jelentésében a KPMG.
Energiatakarékosság az ASUSTOR-ral!
Az áramszámlák világszerte meredeken nőnek, ASUSTOR NAS viszont segít abban, hogy adataid elérhetők legyenek és pénzt takaríts meg.