Sopronban nyílik majd az NMHH harmadik médiaértés-oktató központja
A budapesti és a debreceni Bűvösvölgy után Sopronban hoz létre újabb médiaértés-központot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), jelentette be Karas Monika, a hatóság elnöke szerdán egy sajtóbeszélgetésen.
A háttérbeszélgetésen az NMHH gyermekek és szüleik körében végzett reprezentatív országos médiafogyasztási kutatásának eredményeit is bemutatták, amelyből többek között kiderül, hogy nagy a netbiztonsági tanácstalanság a magyar családokban: miközben a gyermekek 82 százaléka a szülőktől várja az információt, a szülők 27 százaléka ebben a témában sehonnan sem tájékozódik, 19 százalékuk pedig épp a gyermektől próbál ismereteket szerezni.
Évi további kilencezer gyermek vehet részt interaktív médiatudatossági foglalkozásokon Sopronban
Közép- és Kelet-Magyarország után a nyugati országrészen, Sopronban nyitja meg harmadik médiaértés-oktató központját az NMHH, amelyet a diákok várhatóan 2019 őszén vehetnek majd birtokba. Az új központban három szinten, hat stúdióban, kiegészített foglalkozási struktúrában tanulhat majd naponta ötven, évente kilencezer gyerek a média sajátosságairól. A jelenlegi rádiós, filmes, híradós, újságos, internetes foglalkozások mellett egy kifejezetten a vloggerek dilemmáival szembesítő óraterv is bekerül a kínálatba.
Bűvösvölgy célja, hogy a központokba látogató gyerekek játszva, aktív alkotófolyamatok során tanulják meg, hogyan hat rájuk a média, és értő, felkészült, tudatos médiafogyasztókká váljanak. Ebben egyedülálló eszközpark és képzett médiaértés-oktatók segítik őket.
A budapesti és a debreceni központba évről évre folyamatosan érkeznek az iskolai osztályok: a két központ 2014-es és 2017-es megnyitása óta ez idáig összesen 261 településről több mint 33 ezer gyermeket fogadott, térítésmentesen. Akik tanítási időben nem jutnak el Bűvösvölgybe, azoknak lehetőségük van részt venni a központ nyári táborában, csak ebben az évben közel háromszázan tették ezt meg.
Hogyan viszonyulnak a gyerekek az okoseszközökhöz vagy a közösségi médiához?
A gyerekek jelenléte, viselkedése az „újmédiás” közegben sokféle aggodalmat váltott ki az elmúlt években, ezért az NMHH gyermekvédelmi és edukációs tevékenységének támogatása érdekében kétezer, 7 és 16 év közötti gyermekkel és szüleikkel készíttetett nagymintás, reprezentatív kérdőíves kutatást a médiafogyasztásról és az új médiához kapcsolódó családi attitűdökről.
A kutatásból kiderül, hogy már a 7-8 évesek 14 százalékának van mobiltelefonja, a 9-10 éves korosztályban pedig már a gyerekek felének. A teljes korosztály 88 százalékának okoseszköze, vagyis netezésre alkalmas készüléke van. A magyar gyerekek is hamar csatlakoznak a közösségi médiához: 19 százalékuknak már 9-10 éves korában van profilja, regisztrációjuk pillanatában pedig átlagosan 11,5 évesek, vagyis másfél évvel fiatalabbak a hivatalos regisztrációs korhatárnál. A közösségi médiában a gyerekek itthon is keresik a privát, az ellenőrző felnőtt tekintettől távolibb teret, hiszen a szülők mintegy 17 százaléka egyáltalán nincs jelen ezeken a felületeken, negyedük pedig olyan oldalon, ahol ismerőse lenne a gyermekének.
A hatóságot különösen érdekelte, hogy a családok milyen előzetes szabályokat vagy utólagos ellenőrzési formákat alkalmaznak azért, hogy a gyerekek biztonságát erősítsék vagy korlátozzák az elérhető tartalmak, tapasztalatok körét. Az eredmények szerint a mobilozó 11-13 évesek közel fele semmilyen előzetes szabályban nem állapodott meg a szüleivel, és ugyanekkora arányban utólag sem esik szó az online tapasztalatokról. A felnőtt tartalmakat a családok 90 százalékában nem szűrik a gyerek mobilján, de nagyobb részt (54%) ott sincs érvényben az azokkal kapcsolatos szabályozás, ahol a gyerekek nem mobileszközről neteznek. Minél újabb egy platform, annál kevesebb eszközzel élnek a szülők a szabályozásban és ellenőrzésben.
A kutatás szerint a gyerekek közel negyede látott olyan tartalmat az elmúlt egy évben, amely egy csoport ellen keltett gyűlöletet származása, bőrszíne, szexuális orientációja miatt, a 15-16 éveseknek egyenesen 37% százaléka tapasztalt ilyesmit. A gyerekek negyede számolt be olyan megnyilvánulásról, amit személyére irányuló zaklatásnak, megfélemlítésnek érzékelt ebben az időszakban, itt is a 15-16 évesek, közülük is a lányok voltak leginkább érintettek: 27 százalékuk.
A netbiztonsággal kapcsolatos tájékozottságban a kutatás leginkább tanácstalanságot mutatott a szülők és a gyerekek között is: a szülők 27 százaléka saját bevallása szerint sehonnan sem tájékozódik ebben a témában. 19 százalékuk magától a gyermektől próbál ismereteket szerezni, miközben a gyermekek 82 százaléka a szülőktől várja az információt. A teljes kutatás nagyobb lélegzetvételű kivonata elérhető a hatóság honlapjának Kutatások menüpontjában.
A kutatás eredményeinek figyelembe vételével indult el néhány hete a hatóság online sérelmek bejelentési lehetőségét népszerűsítő kampánya is. A szülőktől, a szülői attitűdökről szerzett ismeretek emellett szerepet játszottak az NMHH már elérhető és még tervezett kiadványainak kialakításában, és befolyásolják a Bűvösvölgyekben kínált foglalkozások tartalmát is, Budapesten, Debrecenben, és 2019 őszétől Sopronban is.
Az Internet Hotline és az NMHH CSR-programja
Az eseményen Karas Monika kitért az NMHH több olyan tevékenységére is, amelyet a hatóság önként, a társadalmi felelősségvállalás jegyében végez. Az NMHH 2011-ben indította az Internet Hotline szolgáltatását, amelynek online felületén kilenc kategóriában lehet bejelentést tenni azoknak, akik jogsértő vagy kiskorúakra káros tartalmat találtak, a munkatársak pedig közbenjárnak a tartalmak törlésében és jogaik érvényesítésében. A hatóság az indulás óta több mint négyezer bejelentéssel foglalkozott, amelyek között volt internetes zaklatás, pedofil tartalmat kifogásoló bejelentés és kábítószer fogyasztására buzdító honlap jelzése is, közülük a legtöbb azonban a hozzájárulás nélkül közzétett tartalom, pl. fotó vagy személyes adatok kategóriában érkezett.
Az Internet Hotline törekvéseihez hasonlóan a megelőzés, a tudatosítás és a társadalmi felelősségvállalás a célja a hatóság CSR-programjának is, amelynek keretében az elmúlt három évben az NMHH munkatársai az SOS Gyermekfalvak lakóinak – csak tavaly 150 gyereknek és nevelőszülőnek – tartottak médiaértési foglalkozásokat. A kölcsönösen pozitív tapasztalatok alapján az NMHH idén újabb három évre újította meg az együttműködést.
Kapcsolódó cikkek
- Közel egy éven át szabálytalanul nyújtott szolgáltatást Ercsiben a Magyar Telekom
- Nem változott számottevően a rádiózók száma a második negyedévben
- Internet Hotline: 2011 óta több mint négyezer online bejelentés nyomán intézkedtek
- Új körzeti kereskedelmi rádió indulhat Pécsett
- Rádiós döntések a Médiatanács e heti ülésén
- A Médiatanács idén is támogatja a Magyar Speciális Független Filmszemlét
- NMHH Médiatanács: 30 millió forint közösségi rádiók és televíziók működési költségeire
- Cross FM néven indulhat új rádió Budapesten
- Egyre bátrabban mobilinterneteznek a magyarok uniós országokba utazva
- NMHH Médiatanács: 110 millió forint közösségi tévék, rádiók műszaki fejlesztésére
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A jövő közlekedése: Tisztán elektromos Ikarus buszok a MÁV flottájában
A Zöld Busz Program folytatásaként 2025-ben a MÁV-csoport flottáját 20 új, környezetbarát, tisztán elektromos Ikarus 120e típusú autóbusz bővíti, az Energiaügyi Minisztérium és a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. támogatásával. Az első elektromos busz Keszthelyen kezdte meg működését 2025. március 21-től. Szeptember végéig Komáromban, Tatán, Komlón, Hajdúszoboszlón és Balatonfüreden is elektromos buszok állnak forgalomba.
A legnépszerűbb emojik Magyarországon: A Viber 10 legkedveltebb hangulatjele
A Rakuten Viber, a világ egyik legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazása, nemrégiben több mint 3000 új emojival bővítette kínálatát, ezzel új távlatokat nyitva az önkifejezés terén. Egy hónappal később bemutatták Magyarország 10 legkedveltebb hangulatjelét, amelyek tükrözik a magyar felhasználók lényegre törő, mégis érzelemgazdag kommunikációját.
6 milliárd euró értékű könnyítést kaphatnak az uniós vállalkozások
Az Európai Bizottság bemutatta a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére irányuló javaslatcsomagját. Az Omnibus célja, hogy olyan kedvező üzleti környezetet alakítson ki, amely elősegíti a vállalatok növekedését, innovációját és munkahelyteremtését. A javaslatcsomag intézkedései várhatóan jelentős mértékben növelhetik az uniós cégek versenyképességét, amint hatályba lépnek.
Digitális diplomák blokkláncon
Magyarország részt vesz az European Blockchain Services Infrastructure (EBSI) pilot projektben, amelynek célja egy blokklánc alapú „Európai Uniós diploma” infrastruktúra létrehozása. Ez egy digitális rendszer, amely biztonságosan tárolja, és nyomon követi a változásokat az Unió felsőoktatási intézményeiben szerzett diplomák kezelésében. A technológia lehetővé teszi, hogy mind az egyetemek, mind a hallgatók könnyen hozzáférjenek a hiteles dokumentumokhoz, amelyeket maximális biztonsággal, bármikor, bárhonnan és bármilyen eszközről elérhetnek.